Verébtrágyát és szárított egeret etettek régen a gyerekekkel

Az egyik legáltalánosabban elterjedt babona a „szemverés” volt. Ha egy csecsemő sokat sírt, nyugtalan volt, akkor valaki „megverte szemmel”. Ezt úgy állapították meg, hogy egy fazékba beledobtak három darab faszenet, ha a faszén a fazék aljára süllyedt, akkor biztos volt a diagnózis. Az azonnali megszüntetés érdekében az anyának a szenes vízzel a gyermek homlokára, szemére, fülére, kezére és lábára keresztet kellett rajzolnia. Majd megmosták vele a csecsemő arcát, és a baba kifordított, szennyes ingével, bal kézzel megtörölték, de ezzel még nem volt vége a rituálénak. A megmaradt vizet ugyanis az ajtó sarkára kellett önteni. Az ügyes anyák meg is előzhették a szemmel verést azzal, hogy ha idegen lépett a házba, gyorsan megnyalták a baba két szemét, egyes vidékeken még háromszor át is köptek a baba feje felett. De számon tartották még gyógymódként a vizelettel való mosdatást, és különböző növények füstjét is.

A másik elterjedt babona az volt, hogy a gyermeket egyéves koráig sem megmérni, sem tükör elé vinni nem volt szabad, mert akkor nem fejlődne, de nem volt szabad levágni a körmét sem, nehogy tolvaj legyen belőle. Az anyák ezért egyszerűen lerágták a csecsemő körmét. Az akkori higiéniás viszonyok között mindkét „gyógymód” fertőzésveszélyes volt a csecsemőkre nézve.

Az egyik leghátborzongatóbb babona talán az, hogy úgy tartották, ha a gyermek felső foga bújt ki először, akkor egy éven belül a baba meg fog halni, mert a foga a sír felé mutat. Szegény babonás édesanyáknak a betegségek mellett még ettől is rettegniük kellett.

A kuruzslók gyógyszerei között a vizelet és a bélsár is óriási szerephez jutott. Gyengébb gyomrúak itt hagyják is abba a poszt olvasását, igyekeztem a gyűjtésből a legbizarrabb népi „gyógymódokat” összeválogatni nektek.

Angolkór ellen egyes vidékeken verébtrágyát kellett vízbe ázatni, és megitatni a gyermekkel, míg az ország más részein inkább trágyalében fürösztötték a kisdedet. A verébtrágya univerzális szer volt, jó volt még székrekedés, és a szülés utáni utófájások kezelésére is. Az ágyba pisilés ellenszereként a sült egérhús, és a porrá tört, szárított egérrel ízesített tej volt divatban.

A gennyedző köldökre a nagyobb gyermek orrváladékát, vagy a tehéntrágyával kevert földet tartották gyógyírnek. Nem nehéz elképzelni, milyen sorsra jutott az a csecsemő, akinek a gyulladt köldökét trágyás földdel kezelték.

Szájpenész ellen sokféle gyógymódot alkalmaztak, az ártalmatlanabbak a cukros víz és a hagymás méz voltak, de szerepel a gyűjtésben vizeletes pelenkával való törölgetés, hüvelyváladék, és (figyelem, macskások előnyben!) a macska farkának a csecsemő szájában való megforgatása.

A pálinka is elterjedt gyógyszer volt, a csecsemőknél is. Talán az alkohol fertőtlenítő hatása miatt,még használhatott is, az már más kérdés, hogy milyen károkat okozott annál a kisdednél, akit gyakran kezeltek efféle gyógyszerrel. Használták köhögés ellen, úgy, hogy a cukrozott pálinkát meggyújtották, kihűtötték, majd megitatták a gyermekkel, de a fejlődés elősegítésére egy kávéskanál pálinkát az újszülöttnek is adtak. Talán a legismertebb az úgynevezett pálinkás kenyér, ami egy hatásos szer volt a sírós, nyugtalan gyermek elcsitítására. A forralt bor a meghűlés gyógyszere volt, babának, kisgyermeknek egyaránt adták.

A magas csecsemő- és gyermekhalandóság csökkentésében nagy szerepet játszott az ilyen és ehhez hasonló babonák kiirtása a közgondolkodásból. A korabeli orvosok már az elemi iskolákban történő, alapvető élettani és egészségápolási ismeretek oktatását, a felnőttek, különösen a várandós asszonyok számára készült tájékozató füzetecskék osztását, és persze a kuruzsló tevékenységek szigorú büntetését szorgalmazták.

Források:

• Dr. Hoffer József: Babonák és kuruzsló „gyógymódok” az anya- és csecsemőgondozás területén. In: Anya- és csecsemővédelem, 1928. 1. évfolyam, 8. szám.
• Dr. Hoffer József: Kuruzsló eljárások és gyógyszerek Magyarországon 1928-ban. In: Anya- és csecsemővédelem, 1928. 1. évfolyam, 9. szám.

Halacska

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?