Nálunk bevált módszer szerint, ha sétáltatott kutya iránt érdeklődnek, az első lépés, hogy az állat gazdáját megkérdezzük, szereti-e a kutya a gyerekeket. Ha igenlő a válasz, akkor közelebb mehetnek és megállnak kinyújtott tenyérrel, hogy a blöki megszaglászhassa őket. Ezután lehet kicsit tovább barátkozni, de soha nem szabad bántani, bosszantani az állatot.
Kerítés mögötti kutyák esetében nálunk úgy tudják a gyerekek, hogy kb. az: „itt én lakom és a gazdáim, ne gyere be, ha nem hívtunk” szöveget ugatják a bezárt kutyák. Ennek megfelelően nem ijednek meg, de nem is próbálják piszkálni ezeket az állatokat.
Barátoknál, rokonoknál a kicsik sokszor azért ijednek meg, mert a játékos kutya heveskedik, esetleg megpróbálja megnyalni arcukat, kezüket. Nálunk ilyenkor sincsenek felügyelet nélkül persze, és ha kell, egyből közbelépünk. Mondjuk felemeljük a félős gyereket, nehogy a kutya megijedjen és rosszul reagáljon. Azért is jelen vagyunk, nehogy a gyerek értse félre a blökit és simogatni próbálja, mikor az már megelégelte a gyömöszölést.
Egy frissen publikált kutatás szerint ugyanis a kicsi gyerekek könnyen félreértik a kutyák vicsorgását. Azt hiszik, mosolyog a kutya. A hangja alapján ugyanakkor a dühös kutyát még a legkisebbek is nagyon jól felismerik.
A kutyák ugatását, morgását már tíz éve vizsgáló ELTE Etológia Tanszék kutatói megnézték, hogy a 6-10 éves gyerekek mennyire képesek azonosítani a szituációt, amelyben egy kutya ugat, és mennyire tudják megbecsülni a kutya hangulatát.
A három korcsoportra felosztott (6, 8 és 10 éves) gyerekeknek különböző ugatások meghallgatása után meg kellett mondaniuk, hogy szerintük milyen szituációban ugat a kutya, és milyen lehet a hangulata. Ehhez vidám, ijedt és dühös emberekről készült fényképeket mutattak nekik, és ezekből azt kellett kiválasztaniuk, amelyikre a leginkább hasonlított a kutya hangulata.
A mérges kutyát a legkisebb gyerekek is könnyen azonosították, míg a játékos hangulat felismerése már csak a legnagyobbaknak ment. Az is kiderült, hogy ugyanolyan hatékonyak a felismerésben azok a gyerekek, akiknek nincs kutyájuk, mint azok, akiknek van.
A kutyák mimikájából viszont már nehezebben tudnak olvasni a gyerekek, állapította meg tavaly egy brit kutatócsoport. A Lincoln Egyetem kutatói ugyanis úgy találták, hogy a kisgyerekek nagyon félre tudják értelmezni a kutya arckifejezését, és a vicsorgó kutyát vidámnak gondolják. Az etológus szerint ez a félreértés magyarázatot adhat a gyerekeket érő kutyatámadások egy részére, amikor a kutyával egyedül hagyott gyerek nem veszi észre, hogy a kutyának már nincs kedve játszani, és csak tovább piszkálja, mert azt hiszi, hogy élvezi.
A legfontosabb tehát talán az, hogy kisgyerek sose legyen egyedül a kutyával. Nektek mi a módszeretek a kutyázással kapcsolatban?
Center
Forrás:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.