Terhesnapló - Ha nincs baj, nem fogok befeküdni

40. hét A péntek volt a legrosszabb. Reggel kilenckor már a fél családom lila szájú félelemben volt, miközben a férjem száguldva vezetett a kórházig. Úgy emlékeztem, talán hajnali négy körül éreztem utoljára mozogni, de az is lehet, hogy csak keverem és igazából csak lefekvésnél, aztán semmi. Süketség. Nem reagált rázásra, kávéra, csokira, simogatásra, beszédre, semmire. Légüres tér volt körülöttem, még akkor is, amikor a szülésznő meggyőződéssel a hangjában állította, hogy az a százhuszas pulzus nem az enyém, hanem az övé. Az én fiamnak sosincs százhuszas pulzusa, még akkor sem, amikor lemegy, a gép meg majdnem tíz percig annyit mért, mozgás még mindig nulla.