Könyvajánlónkban a német gyerekek kedvencét, Rozsda lovagot, a falra festett öregecske sárkányt, Waltert, és a széttört mesedarabok összeszedésével arcát visszanyerő fiúról szóló könyveket mutatjuk be.
Második kötettel jelentkezik immár magyarul a német gyerekek kedvence, Rozsda lovag. A Gemini gyerekkönyvkiadót direkt a sorozat magyar nyelvű kiadására hozta létre az Ausztriában élő magyar tulajdonos, akinek gyerekei igencsak megkedvelték az „újrahasznosított” alkatrészekből álló lovagot, a Páncélvár ifjú úrnőjét, Szélvész várkisasszonyt, Kokszot, a rosszcsont öngyújtóorrú sárkányt és a többieket. Úgy gondolta, talán a magyar gyerekek is szívükbe zárják a figurákat, vagy esetleg kedvet kapnak a színpadi előadáshoz – a szerzők ugyanis pont erre szánták a művet.
A soproni származású zeneszerző-zenepedagógus, Felix Janosa többek közt azért is írta a Rozsda Lovag sorozatot, mert elege lett a Németországban is elterjedt a „gyerekzeneként” reklámozott tingli-tangli, igénytelen zenékből. Szerinte a gyerekek igenis vevők a bonyolultabb, érdekes hangszereket és többféle stílust felvonultató dalokra. Arra azért ügyelt, hogy a gyerekek hangfekvésében is el lehessen énekelni őket. A Rozsda lovagért a szerzők többszörös kitüntetésben részesültek és Németországban évente kb. 500 nagy sikerű színpadi bemutatót tartanak, iskolai csoportok vagy akár profi előadók tolmácsolásában. 2010-ben Rozsda lovag volt a Ruhrnak, Európa kulturális fővárosának gyermeknagykövete.
Rozsda Lovag könyvében CD-s hanganyagként szerepel a fiatal színész-énekesek (Budapesti Operettszínház művészei, mesélő: Jakab Csaba) által előadott mesejáték (ők musicalnek nevezik, de számomra a musical egy egész estét betöltő, hosszabb lélegzetű dolog, afféle, mint a Padlás, a Maszat-hegy, vagy a Bors néni, inkább nevezném zenés mesejátéknak vagy daljátéknak). A mesébe írták bele a dalok kottáját is – ezek értő olvasásához azért szülői, tanári segítség, illetve némi előképzettség szükséges.
Németországban először csak zeneboltokban, zeneiskolásoknak kínálták a könyvet. Nem kavart nagy vihart – a „rendes” könyvesboltokból azonban már elkapkodták, a mai napig mintegy egymillió darabot adott el a német Terzio kiadó a Rozsda lovag sorozat különböző köteteiből és az azokhoz tartozó egyéb termékekből (DVD, kifestő). A könyveket főleg az 5-10 éves korosztálynak ajánlják.
A Rozsda lovag zenéjével nekem úgy tűnik, Janosa a Tótágas, a Palacsintás király kortárs zenei világához nyúl vissza, hogy ne csak a népzene és az igénytelen gumicukor-rock közt lehessen gyerekzenét választani. A sajtótájékoztatón is elmondták többen (köztük Ábel Anita, akit én alig ismertem meg jelenlegi, középkorú-üzletasszony maszkja alatt) hogy nem árt, ha a gyerek mellett a felnőtt is élvezi a művet – ha a gyereknek tetszik, elég sokat kell majd hallgatni... Katona Mária fordítása pedig a németül tudók szerint visszaadta az eredeti szöveg humorát, fordulatait.
Felix Janosa ellátogatott a magyarországi sajtóbemutatóra is, zongorán működött közre néhány dal bemutatásában, amit a fiatal színészek is láthatóan élveztek.
A Rozsda lovag sorozat köteteivel az április 14-17. között, a Millenárison megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon is megjelenik a Gemini Könyvkiadó, ahol többek között Szélvész kisasszony magyar megszemélyesítője, Andrádi Zsanett tart majd workshopot a gyerekeknek.
Otthon leteszteltem a CD egy részét majdnem az összes gyereken: az egyéves kicsinek tetszett (táncolt rá, tapsolt), a hat és félésvesnek "eléggé" tetszett, a huszonöt éves nagynak, aki maga is aktívan zenél, nem igazán tetszett, de ugyanúgy nem tudta megfogalmazni, mit hiányol belőle, ahogyan én sem. De mondhatjuk, a célközönség pozitívan fogadta, elvégre nem kifejezetten a huszonöt vagy negyvenkét éveseknek szánták.
Aki magyar, hagyományos zenét is szívesen tenne a gyerekei elé ilyen formában (CD, könyv, kotta), annak a Mese muzsikával című kötetet is ajánlom, ahol a Háry János és a Kállai kettős dallamait (Kodály Zoltán) lehet ilyen formában megismerni. Pélyi Géza és Uzsayné Pécsi Rita remek kötetéhez a CD-n maga Sinkovits Imre a narrátor a dalok közt.
Jörg Hilbert-Felix Janosa: Rozsda lovag (Gemini gyerekkönyvkiadó, 4390 Ft)
Pécsi Géza-Uzsalyné Pécsi Rita: Mese Muzsikával (Kulcs a muzsikához-Deák kiadó, a mi példányunkon nem szerepel ár)
Vitkolczi Ildikó: Walter, a falra festett sárkány
Mivel maguk a figurák is elégedetlenek saját küllemükkel, meghívják a „rajzolt világban” tevékenykedő föstőt, hogy javítsa ki őket (erről a rajzolt világról hirtelen megszólal emlékeim közt Roger nyúl: „FIRKÁK!”), Lilla pedig bejárást kap a firkák világába, (sőt, egyszer csak Apa és Anya is átjut oda), muris-rosszcsont figurákkal találkozik (ők a ruznyákok), tündérekkel és banyával, kipróbálja a tyúkfuttatást és a bibircsókfocit is. Amíg el nem utazik egy hónapra a falusi nagymamához, ahol se Tündérföld, se zoknis sárkány, se rosszcsont ruznyákok… de a nyaralás után ezek mind-mind visszavárják.
A könyv főleg az 5-8 éves korosztály tetszését nyerheti el, főleg azokét, akik maguk is szívesen találnak ki affélét, hogy saját szobájuk valamely képén vagy tárgyán keresztül egy másféle mesevilágba juthatnak. (Kálmán Anna egész oldalas illusztrációival, Noran Könyvesház, 2999 Ft)
Jólesz György: A széttört mese
A kalandok és a furcsa figurák – a Kerge Korong, amely elveszi az emberek eszét, Flukk, az állását vesztő bohóc, aki meg tudja saját magát többszörözni, az Elvarázsolt Erdő, amelyben érteni lehet az állatok beszédét, a menetes gödör, amibe a bohóc belezuhan, a hivatal főnöke, amelyet ügyintézés után a beosztottja leereszt (és a beosztott, mint utóbb kiderül, egy gonosz varázsló) – talán Michael Ende Végtelen Történetét idézhetik, de annak állandó filozófiai-életbölcseleti mondandója nélkül. A könyvből mindenesetre remek fantasy-filmet lehetne készíteni, így utóbbiakat kedvelő gyerekek biztos lelkesen olvassák majd a kalandokat. (Orr Máté illusztrációival, Noran Könyvesház, 2699 Ft)
Vakmacska
