Cushing-szindróma: amikor a stresszhormon túltermelődik – Tünetek, amiket nem hagyhatsz figyelmen kívül

A Cushing-szindróma hátterében a kortizol, vagyis a stresszhormon tartós túlsúlya áll. Ez a hormon alapvetően segít minket: ébren tart, energiát ad, átvészeljük vele a nehéz időszakokat. Csakhogy, ha túl sok lesz belőle, a szervezet kibillen az egyensúlyából – és ez előbb-utóbb a bőrünkön, az alakunkon és a hangulatunkon is meglátszik.  

• A Cushing-szindróma lassan, alattomosan változtatja meg a testet és a közérzetet.
• A kortizol túlsúlya testi és lelki tüneteket is okozhat.
• Időben felismerve a probléma kezelhető.

Cushing-szindróma: a stresszhormon túltermelődésének jelei

Mi is az a Cushing-szindróma?

A Cushing-szindróma egy olyan állapot, amikor a szervezetben huzamosan magas a kortizol szintje. Ez vagy azért történik, mert a test maga termel túl sokat, vagy azért, mert valaki hosszú ideje szed szteroid típusú gyógyszereket (amik a kortizolhoz hasonló hatást fejtenek ki).

Képzeld el úgy, mint amikor legyőzhetetlen „stresszhormon állapotba” kapcsol a tested – csak itt nem a valódi stressz a kiváltó, hanem valami belső dolog. A Cushing-szindróma ritka, de annál nagyobb hatással lehet a testre és a lélekre.  

A „holdarc” és egyéb látható jelek

Talán a legismertebb tünet a jellegzetes, pirosas-kerek „holdarc” megjelenése, amikor az arc látványosan teltebbé válik. Ezzel gyakran együtt járhat zsírlerakódás a törzsön, a nyak és vállak körül, miközben a karok és lábak vékonyak maradnak. Jellegzetes tünet még a hason erőteljesen gyarapodó zsírpárna.

Egyéb gyakori jelek:  

• lilás-rózsaszínes striák a bőrön, akár a hason, combon vagy felkaron
• könnyen kialakuló véraláfutások és lassú sebgyógyulás
• izomgyengeség és általános fáradtságérzet
• hormonális változások – például menstruációs problémák nőknél vagy csökkent libidó férfiaknál

Ez még csak a fizikai rész: a Cushing-szindróma gyakran hat a hangulatra és a gondolkodásra is. Szorongás, depresszió, koncentrációs nehézségek és ingerlékenység is megjelenhet.

Mi okozza ezt az egész „zavart”?

A kiváltó ok lehet külső vagy belső. Külső ok például egy tartósan szedett szteroid gyógyszer, amelyet gyakran használnak gyulladásos betegségek, asztma vagy autoimmun kórképek kezelésére. Ilyenkor a szervezet „megkapja” a kortizolt már kész formában – és hosszú távon ez is okozhat gondokat.

Belső ok lehet, ha a szervezet saját maga termel túl sok kortizolt egy daganat miatt. Az agyalapi mirigyben vagy a mellékvesékben kialakuló jóindulatú daganat megzavarhatja az hormonháztartást, így közvetve fokozott kortizol-termeléshez vezet. Ritkábban előfordulhat, hogy más szövetekben termelődik olyan hormon, amely ezt a láncreakciót elindítja.

Hogyan ismerhető fel a betegség és mit tehetünk?

A Cushing-szindróma tüneteit nem egyszerű felismerni, mert lassan alakulnak ki, és sokszor más betegségekkel is összetéveszthetők. Ha valaki észreveszi magán a fenti tünetek kombinációját – például hirtelen testsúlynövekedést, különös striákat, könnyű zúzódásokat vagy változást a hangulatában –, érdemes orvoshoz fordulni. Az endokrinológus szakember vér-, vizelet- és akár képalkotó vizsgálatok segítségével tudja eldönteni, fennáll-e Cushing-szindróma.

A kezelés nagyban függ az okoktól: ha gyógyszer okozza, az orvos fokozatosan csökkentheti a dózist. Amennyiben daganat áll a háttérben, sebészi vagy sugárterápiás beavatkozás is szóba jöhet. 

Ha úgy érzed, hogy a tested „nem úgy működik”, mint korábban – és sem diéta, sem mozgás nem segít a tüneteken –, ne bagatellizáld a jeleket. Fordulj orvoshoz, a Cushing-szindróma kezelhető – csak előbb fel kell ismerni. 

Az alábbi videóból többet is megtudhatsz a Cushing-szindrómáról:

Az alábbi cikkeinket se hagyd ki: