Májgyulladás: miért alakul ki, hogyan ismerd fel, és mikor kell lépned az egészséged érdekében?

Talán nem gondolnánk, de a májunk egy igazi mindenes: feldolgozza az ételt, méregtelenít, energiát raktároz és segíti az immunrendszert. Amikor azonban valami miatt gyulladás alakul ki benne, a szervezet működése felborulhat. A májgyulladás – orvosi nevén hepatitis – okai rendkívül sokfélék lehetnek, és nem mindig egyértelmű, hogy mikor kell komolyan venni az első jeleket.  

• A májgyulladás kezdeti tüneteit könnyű összekeverni a stresszel és a fáradsággal.
• Ha szemsárgaságot tapasztalsz, mindenképpen fordulj orvoshoz.
• A rendszeres alkoholfogyasztás könnyen májgyulladáshoz vezethet.

Májgyulladás: az alattomos betegség, amit csak későn veszünk észre – Tünetek, kezelési módok

Mi okozhat májgyulladást?

A májgyulladásnak két nagy „családja” van: fertőzéses és nem fertőzéses eredetű megbetegedések. A vírusos hepatitis világszerte az egyik leggyakoribb forma, de nem csak ez lehet a kialakulásának oka.  

Vírusok, amelyek gyulladást okozhatnak a májban:

Hepatitis A, B, C, D és E vírus – mind más-más módon terjed és hat a szervezetre

Nem vírusos okok:

• Alkoholos májkárosodás – rendszeres vagy nagy mennyiségű alkoholfogyasztás hosszú távon komoly gyulladást idézhet elő.
• Bizonyos gyógyszerek és méreganyagok – még a gyakran használt gyógyszerek túladagolása is bajt okozhat.
• Autoimmun betegségek – amikor az immunrendszer támadja a saját májsejteket.

Ez a sokféleség azt jelenti, hogy nagyon fontos ismerni a rizikófaktorokat, hiszen más-más módon előzhető meg vagy kezelhető a gyulladás attól függően, mi váltotta ki.

A májgyulladás nem mindig robban be erőteljes tünetekkel. Előfordulhat, hogy eleinte tényleg csak fáradtságot vagy gyengeséget érzel – és ezt könnyen betudhatod a mindennapi stressznek is.  

Májgyulladás tünetei:

• Általános rossz közérzet, étvágytalanság, hányinger
• Fájdalom vagy nyomás a jobb bordaív alatt
• Sárgás elszíneződés a szemfehérjén vagy bőrön (sárgaság)
• Sötét vizelet és világos széklet
• Viszketés és izomfájdalmak

Nehéz lehet eldönteni, mikor kell orvoshoz fordulni, de ha a tünetek több napig fennállnak, vagy idővel erősödnek, mindenképp érdemes kivizsgáltatni magad. A krónikus – vagyis hosszú távú – gyulladás sokszor egész enyhe panaszokkal kezdődik, és csak később okoz komolyabb bajt.  

Hogyan diagnosztizálják a betegséget?

Az orvos először beszélget veled a tünetekről és a kórelőzményről. Ezt követi vérvizsgálat, amellyel megmérik a májenzimek szintjét és keresik a vírusellenes antitesteket is. Bizonyos esetekben ultrahang vagy biopszia is szükséges lehet.  

Kezelés nagyban függ attól, mi okozta a gyulladást:

1. Vírusos hepatitis esetén gyógyszeres kezelésre – például antivirális szerekre – lehet szükség.
2. Alkohol vagy gyógyszerek által kiváltott gyulladás esetén a legfontosabb a kiváltó ok megszüntetése.
3. Autoimmun hepatitis esetén az immunrendszer működését szabályozó gyógyszereket alkalmaznak.

Mit tehetsz otthon?

Kerüld az alkoholt, tartsd be az orvos által javasolt pihenést és diétát, csak olyan gyógyszereket szedj, amik biztonságosak a számodra, ebben az orvos segít.

Megelőzés

Ha olyan helyre utazol, ahol rosszabbak a higiénés körülmények, figyelj a kézmosásra és az ételek tisztaságára – ezzel csökkentheted például a hepatitis A fertőzés esélyét.  

Védőoltások is léteznek bizonyos hepatitis vírusok ellen. 

(A cikk tartalma nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérd ki szakképzett egészségügyi szolgáltatók tanácsát az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos kérdéseiddel.)

További infókért nézd meg az alábbi videót:

Az alábbi cikkeinket se hagyd ki: