Az inzulinrezisztencia (IR) számos komoly problémát okozhat, többek között túlsúlyt, meddőséget, 2- es típusú cukorbetegséget. Bár igen gyakori állapotról van szó, sok a tévhit körülötte.

Mindig túlsúllyal jár

Az inzulinrezisztencia gyakori tünete a súlyfelesleg. Sokszor előfordul, hogy pont emiatt merül fel az érintettekben a gyanú, hogy IR lehet a háttérben. Az inzulinrezisztenciával küzdők túlsúlyára jellemző, hogy kemény próbálkozások ellenére is nagyon nehezen indul meg a fogyás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vékony testalkatúak ne lehetnének IR -esek. A zsír ugyanis nem csak látható helyeken jelenhet meg, hiszen előfordulhat zsigeri zsír formájában is (vagyis amikor a belső szervek körül rakódik le). Ez igen veszélyes, mert számtalan szövődményt okozhat, ezért érdemes komolyan venni!

Csak divatbetegség

Sokszor húzzák rá az IR-re a divatbetegség címkét. Az igaz, hogy egyre többet hallani róla és egyre több embert diagnosztizálnak vele. Ennek több oka is van. Egyrészt a terheléses vércukor vizsgálatnál már többnyire az inzulin szintek is levételre kerülnek, így a betegség már egy korábbi stádiumban diagnosztizálható. Másrészt a modern nyugati életforma következtében (mozgáshiány, stressz, sokszorosan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása), egyre korábbi életszakaszban jelentkezik a betegség. Szervezetünk egyszerűen már nem tud kompenzálni, s ekkor megjelennek a jellemző tünetek, melyekkel sokan szakemberhez fordulnak. Az IR a prediabetes egyik formája, de már a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása előtt sok problémát okoz a szervezetben.

Elég csak a vércukor értékeket figyelni

"Az IR diagnosztizálása általában 3 pontos (éhomi, 60 és 120 perces értékek) terheléses vércukorvizsgálattal történik (OGTT). Mindhárom időpontban meg kell határozni mind a glükóz, mind az inzulin értékeket. Az IR kezdeti stádiumában a glükóz szintek még a normál tartományon belül mozoghatnak, viszont az inzulinnál már megfigyelhetőek kilengések. Így, ha az inzulin értékek vizsgálata kimarad, úgy rejtve maradhat az inzulinrezisztencia; ami miatt a megfelelő terápia is várat magára" - mondja dr. Borús Hajnal, a Budai Endokrinközpont endokrinológus szakorvosjelöltje.

Csak a fogamzókorúakat érinti

Ez a tévhit valószínűleg onnan származik, hogy legtöbbször a fogamzókorúak körében diagnosztizálják - főleg a sikertelen teherbeesések miatt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyerekeknél vagy menopauza után ne lehetne jelen. Ezekben az esetekben kevesebbszer kerülnek felismerésre a legzavaróbb tünetek - mint a menstruációs zavar vagy a meddőség- hiány miatt. Sokan összekeverik a menopauza okozta panaszokkal is. Ha azonban valaki fáradékony, túlsúlyos és nehezen tud fogyni, cukoréhsége van, hajhullással küzd, valamint étkezések után ólmos fáradtság tör rá, akkor érdemes gyanakodni a problémára, bármely életszakaszban is.

Jók az értékeim, meggyógyultam

A megfelelő terápia hatására (életmódterápia és ha kell, gyógyszer) az értékek előbb-utóbb normalizálódnak. Azonban természetesen ezután sem szabad visszatérni a korábban már az IR kialakulását okozó életmódhoz. A gyógyszer sokszor elhagyható, s olykor-olykor egy kis “bűnözés” beleférhet, de a személyre szabott életmódprogramot követni kell!

Mindig túlsúllyal jár

Csak divatbetegség

Elég csak a vércukor értékeket figyelni

Csak a fogamzókorúakat érinti

Jók az értékeim, meggyógyultam

Olvasd el ezt is!

Inzulinrezisztencia – Ezek a leggyakoribb tévhitek