Tíz dolog, amit már ma megtehet vizeink védelmében!

A fenti idézet szavai egyenként is sokat jelentenek. A szín és az íz például kifejezetten fontos a víz kapcsán. Hiszen baj akkor van, ha ezek már érzékelhetők, vagy a megszokotthoz képest valamilyen változást tapasztalunk a rendelkezésre álló víz színében, ízében. Mivel az esetek többségében, a civilizált világ lakóiként elsősorban a csapvízzel kerülünk kapcsolatba, és nem kútból vagy forrásból származik az ivóvizünk, ezért a csapvízzel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkozom a továbbiakban.

A víz érték, becsüljük meg!

A víz világnapjának ünneplése minden évben más téma köré fonódik, idén a víz értékessége és megbecsülése került a világnap fókuszába. A víz mindenki számára mást jelent, és más értékeket közvetít. Például a háztartásokban, az iskolákban, a munkahelyeken a víz egészséget, higiéniát, emberi méltóságot és termelékenységet is jelenthet. A természetben a víz harmóniát teremt, életet hoz-visz, és segíti a természeti kincsek megőrzését. Persze, a víznek lehet pusztító ereje is, gondoljunk az áradásokra, cunamikra, de most nem ezekre koncentrálunk.

Védeni kell a vízkészleteket, hogy jusson holnapra is. Napjainkban a víz és a vízforrások, vízkészletek óriási veszélynek vannak kitéve. Az egyre növekvő lakosságszám, az ipari termelés és a mezőgazdaság vízigénye, valamint az egyre súlyosbodó klímaváltozás mind-mind hatalmas fenyegetést jelentenek rá.

Nem véletlenül foglalkozik több sci-fi és utópikus film, könyv arról, milyen világ jöhetne el, ha meggondolatlanul és nemtörődöm módon állnánk a témához. A vízhiány súlyos gazdasági, egészségügyi katasztrófát is jelent, ami valóban fenyegető tényező, és nemcsak a forgatókönyvírók, írók fantáziájának szüleménye. Ezért fontos, hogy ne csak a mai napon szenteljünk extra figyelmet a témának!

Mit tehetünk a jó vízminőség érdekében?

Az, hogy hol élünk, nagyban befolyásolja a csapvíz minőségét. Az egyik kulcstényező, amire az utóbbi időben is nagy hangsúly került, nem más, mint az ólom. Az ólom jellemzően a régi (elsősorban az 1945 előtt, kisebb részben az 1975-ig épült) épületek belső hálózatában még esetlegesen meglévő ólomcsövekből kerülhet az ivóvízbe.

Érdemes kikeresni lakóhelyünket a csapvíz ólomkockázati térképen, és onnan tájékozódni a kockázat mértékéről. Emellett segíthet az ivóvíz kockázati kalkulátor is, ahol néhány kérdés megválaszolása kapcsán kaphatunk további információkat. Még ha a kockázatbecslés eredménye szerint kicsi is az esélye annak, hogy a csapvíz ólomtartalma egészségügyi kockázatot jelentsen, néhány dolgot mi is megtehetünk az esetleges kockázat csökkentésére.

Például ivás és főzés céljából minden esetben hideg vizet használjunk! Fogyasztás előtt javasolt röviden kifolyatni a csapot. A meleg víz és a csőben hosszabb ideig álló (ún. pangó) víz különböző egyéb szennyezőanyagokat (egyéb fémeket, szerves anyagokat) oldhat ki az ivóvízhálózatból. Ez felveti a vízpazarlás kérdését is, de erre is van megoldás. A kifolyatott vizet ugyanis felhasználhatjuk egyéb háztartási (pl. mosogatás, felmosás, szobanövények locsolása) és higiénés célokra (pl. fogmosás, kézmosás, fürdés). Egy napi fogyasztásra szánt vizet még a hűtőszekrényben is tárolhatunk, így naponta csak egyszer kell a csapot jobban kiereszteni.

10 tanács a víz védelmében

Számos olyan szokásunkon tudunk és kell is változtatni, ami nem közvetlenül kapcsolódik a csapvíz, ivóvíz tisztaságához, védelméhez, de mivel összefüggnek ezzel, érdemes ezeket is megfogadni.

1.Naponta legfeljebb 5 percig zuhanyozzunk! Ezzel rengeteg vizet megspórolunk. Időnként persze jól esik egy forró kádfürdő, de ez jelentse inkább a havi luxust, és ne töltsük tele minden nap a kádat. Ha mégis, akkor például a megmaradt fürdővíz vödörrel kimerve a WC öblítését is helyettesítheti.

2. Használjunk saját bevásárló táskát! Ezt talán már nem is kell hangsúlyozni, de sosem lehet elégszer mondani. Ha a műanyag táskákat textilre, vászonra cseréljük, azzal a tengerek, óceánok szennyezését is csökkenthetjük, valamint betegségeket is megelőzhetünk, mivel a sok műanyag szemét miatt eltömődött csatornákban elszaporodhatnak a maláriát okozó szúnyogok.

3. Csökkentsük a húsfogyasztást! A húst nem kell feltétlen teljesen elhagyni, de vizsgáljuk felül, hogy a mennyiséget tudjuk-e csökkenteni. A húsipari termékek előállítása igényli a legnagyobb mértékben vízkincseinket, és az erdőirtásokban is a legnagyobb szerepet játssza. A flexitariánus étrend már jó lépés e téren.

4. Alakítsuk át, használjuk újra meglévő ruháinkat! A ruhaipar a világ második legnagyobb víz-felhasználója. Egy farmer előállításához 10 000 liter vízre van szükség. Egy ember 10 év alatt iszik meg ennyit. Ha nem új ruhákat vásárolunk, hanem a régieket átalakítjuk vagy elcseréljük, máris segítünk csökkenteni a vízfelhasználást és a szennyvíz termelődését.

5. Húzzuk ki a konnektorból a töltőt! Minél kevesebb áramot fogyasztunk, annál kevesebb előállítására lesz szükség. Ez is része a környezetvédelemnek. Amit nem használunk, azt ne hagyjuk bedugva!

6. Használjuk újra! Percenként 1 millió PET palackot vásárolnak világszerte, majd dobnak el az emberek, ezzel közel 300 millió tonna műanyag szemetet termelnek, amely szinte felmérhetetlen módon szennyezi a környezetet. Amit lehet, használjunk újra, vagy a kidobásra ítélteket gyűjtsük elkülönítve.

7. Gyűjtsük szelektíven a szemetet! Sokat tehetünk azáltal is, ha szelektíven gyűjtjük a papírt, a műanyagot, az üveget és a fémet, így ezek újrahasznosításra kerülnek, és nem szennyezik a környezetet.

8. Helyi termelőktől vásároljunk szezonális termékeket! Az étrendünk nemcsak a hús kapcsán befolyásolja a környezetet. A helyi és szezonális termékek nemcsak finomabbak, de előállításuk a környezetre sem jelent veszélyt.

9. Kapcsoljuk le a lámpát! Ne csak a Föld óráján gondoljunk erre, hanem mindig kapcsoljuk le magunk után a lámpát, még akkor is, ha csak rövid időre hagyjuk el a helyiséget. A világítás kikapcsolásával több energiát spórolunk meg, mint az újra felkapcsolással, függetlenül az égő típusától.

10. Autózzunk kevesebbet! A közlekedési ágazat az egyik leggyorsabban növekvő terület, ami felelős az üvegházhatás kialakulásáért. Az ágazaton belüli növekedést leginkább az egyéni gépkocsik okozzák. A közlekedés és szállítás használja fel a világ kőolaj-kitermelésének közel 64%-át, a világ energiatermelésének 27%-át, az üvegházhatást okozó káros gázok kibocsátásának 23%-ért őket terheli a felelősség. Itt a jó idő, előkerülhetnek a kerékpárok, rollerek, vagy használhatjuk a tömegközlekedést is. Ha pedig autózunk, vigyünk magunkkal másokat is, így gazdaságosabb is lesz.