A fenti idézet szavai egyenként is sokat jelentenek. A szín és az íz például kifejezetten fontos a víz kapcsán. Hiszen baj akkor van, ha ezek már érzékelhetők, vagy a megszokotthoz képest valamilyen változást tapasztalunk a rendelkezésre álló víz színében, ízében. Mivel az esetek többségében, a civilizált világ lakóiként elsősorban a csapvízzel kerülünk kapcsolatba, és nem kútból vagy forrásból származik az ivóvizünk, ezért a csapvízzel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkozom a továbbiakban.
A víz világnapjának ünneplése minden évben más téma köré fonódik, idén a víz értékessége és megbecsülése került a világnap fókuszába. A víz mindenki számára mást jelent, és más értékeket közvetít. Például a háztartásokban, az iskolákban, a munkahelyeken a víz egészséget, higiéniát, emberi méltóságot és termelékenységet is jelenthet. A természetben a víz harmóniát teremt, életet hoz-visz, és segíti a természeti kincsek megőrzését. Persze, a víznek lehet pusztító ereje is, gondoljunk az áradásokra, cunamikra, de most nem ezekre koncentrálunk.
Védeni kell a vízkészleteket, hogy jusson holnapra is. Napjainkban a víz és a vízforrások, vízkészletek óriási veszélynek vannak kitéve. Az egyre növekvő lakosságszám, az ipari termelés és a mezőgazdaság vízigénye, valamint az egyre súlyosbodó klímaváltozás mind-mind hatalmas fenyegetést jelentenek rá.
Ezért mindannyiunk, az egyes emberek, közösségek, városok, országok, iparágak közös felelőssége, hogy megőrizzük a vizek épségét, tisztaságát. Hiszen az életünk múlik rajta.
Nem véletlenül foglalkozik több sci-fi és utópikus film, könyv arról, milyen világ jöhetne el, ha meggondolatlanul és nemtörődöm módon állnánk a témához. A vízhiány súlyos gazdasági, egészségügyi katasztrófát is jelent, ami valóban fenyegető tényező, és nemcsak a forgatókönyvírók, írók fantáziájának szüleménye. Ezért fontos, hogy ne csak a mai napon szenteljünk extra figyelmet a témának!
Az, hogy hol élünk, nagyban befolyásolja a csapvíz minőségét. Az egyik kulcstényező, amire az utóbbi időben is nagy hangsúly került, nem más, mint az ólom. Az ólom jellemzően a régi (elsősorban az 1945 előtt, kisebb részben az 1975-ig épült) épületek belső hálózatában még esetlegesen meglévő ólomcsövekből kerülhet az ivóvízbe.
Érdemes kikeresni lakóhelyünket a csapvíz ólomkockázati térképen, és onnan tájékozódni a kockázat mértékéről. Emellett segíthet az ivóvíz kockázati kalkulátor is, ahol néhány kérdés megválaszolása kapcsán kaphatunk további információkat. Még ha a kockázatbecslés eredménye szerint kicsi is az esélye annak, hogy a csapvíz ólomtartalma egészségügyi kockázatot jelentsen, néhány dolgot mi is megtehetünk az esetleges kockázat csökkentésére.
Például ivás és főzés céljából minden esetben hideg vizet használjunk! Fogyasztás előtt javasolt röviden kifolyatni a csapot. A meleg víz és a csőben hosszabb ideig álló (ún. pangó) víz különböző egyéb szennyezőanyagokat (egyéb fémeket, szerves anyagokat) oldhat ki az ivóvízhálózatból. Ez felveti a vízpazarlás kérdését is, de erre is van megoldás. A kifolyatott vizet ugyanis felhasználhatjuk egyéb háztartási (pl. mosogatás, felmosás, szobanövények locsolása) és higiénés célokra (pl. fogmosás, kézmosás, fürdés). Egy napi fogyasztásra szánt vizet még a hűtőszekrényben is tárolhatunk, így naponta csak egyszer kell a csapot jobban kiereszteni.
Számos olyan szokásunkon tudunk és kell is változtatni, ami nem közvetlenül kapcsolódik a csapvíz, ivóvíz tisztaságához, védelméhez, de mivel összefüggnek ezzel, érdemes ezeket is megfogadni.
1.Naponta legfeljebb 5 percig zuhanyozzunk! Ezzel rengeteg vizet megspórolunk. Időnként persze jól esik egy forró kádfürdő, de ez jelentse inkább a havi luxust, és ne töltsük tele minden nap a kádat. Ha mégis, akkor például a megmaradt fürdővíz vödörrel kimerve a WC öblítését is helyettesítheti.
2. Használjunk saját bevásárló táskát! Ezt talán már nem is kell hangsúlyozni, de sosem lehet elégszer mondani. Ha a műanyag táskákat textilre, vászonra cseréljük, azzal a tengerek, óceánok szennyezését is csökkenthetjük, valamint betegségeket is megelőzhetünk, mivel a sok műanyag szemét miatt eltömődött csatornákban elszaporodhatnak a maláriát okozó szúnyogok.
3. Csökkentsük a húsfogyasztást! A húst nem kell feltétlen teljesen elhagyni, de vizsgáljuk felül, hogy a mennyiséget tudjuk-e csökkenteni. A húsipari termékek előállítása igényli a legnagyobb mértékben vízkincseinket, és az erdőirtásokban is a legnagyobb szerepet játssza. A flexitariánus étrend már jó lépés e téren.
4. Alakítsuk át, használjuk újra meglévő ruháinkat! A ruhaipar a világ második legnagyobb víz-felhasználója. Egy farmer előállításához 10 000 liter vízre van szükség. Egy ember 10 év alatt iszik meg ennyit. Ha nem új ruhákat vásárolunk, hanem a régieket átalakítjuk vagy elcseréljük, máris segítünk csökkenteni a vízfelhasználást és a szennyvíz termelődését.
5. Húzzuk ki a konnektorból a töltőt! Minél kevesebb áramot fogyasztunk, annál kevesebb előállítására lesz szükség. Ez is része a környezetvédelemnek. Amit nem használunk, azt ne hagyjuk bedugva!
6. Használjuk újra! Percenként 1 millió PET palackot vásárolnak világszerte, majd dobnak el az emberek, ezzel közel 300 millió tonna műanyag szemetet termelnek, amely szinte felmérhetetlen módon szennyezi a környezetet. Amit lehet, használjunk újra, vagy a kidobásra ítélteket gyűjtsük elkülönítve.
7. Gyűjtsük szelektíven a szemetet! Sokat tehetünk azáltal is, ha szelektíven gyűjtjük a papírt, a műanyagot, az üveget és a fémet, így ezek újrahasznosításra kerülnek, és nem szennyezik a környezetet.
8. Helyi termelőktől vásároljunk szezonális termékeket! Az étrendünk nemcsak a hús kapcsán befolyásolja a környezetet. A helyi és szezonális termékek nemcsak finomabbak, de előállításuk a környezetre sem jelent veszélyt.
9. Kapcsoljuk le a lámpát! Ne csak a Föld óráján gondoljunk erre, hanem mindig kapcsoljuk le magunk után a lámpát, még akkor is, ha csak rövid időre hagyjuk el a helyiséget. A világítás kikapcsolásával több energiát spórolunk meg, mint az újra felkapcsolással, függetlenül az égő típusától.
10. Autózzunk kevesebbet! A közlekedési ágazat az egyik leggyorsabban növekvő terület, ami felelős az üvegházhatás kialakulásáért. Az ágazaton belüli növekedést leginkább az egyéni gépkocsik okozzák. A közlekedés és szállítás használja fel a világ kőolaj-kitermelésének közel 64%-át, a világ energiatermelésének 27%-át, az üvegházhatást okozó káros gázok kibocsátásának 23%-ért őket terheli a felelősség. Itt a jó idő, előkerülhetnek a kerékpárok, rollerek, vagy használhatjuk a tömegközlekedést is. Ha pedig autózunk, vigyünk magunkkal másokat is, így gazdaságosabb is lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.