
A polifarmácia nem csupán statisztikai fogalom – valódi emberek életét befolyásolja nap mint nap. Sokan nem is tudják, hogy a mellékhatásnak vélt tünetek mögött éppenséggel a gyógyszerek egymásra hatása állhat. A jelenség megértése az első lépés a biztonságosabb gyógyszeres kezelés felé.

A polifarmácia legfőbb kockázata a gyógyszer-kölcsönhatás: amikor két vagy több gyógyszer egymás hatását megváltoztatja. Ez háromféleképpen nyilvánulhat meg: az egyik gyógyszer fokozhatja a másik hatását – ami túladagoláshoz hasonló állapotot idézhet elő; gyengítheti a másik hatását – ilyenkor a betegség kezeletlen marad; vagy teljesen új, előre nem látható mellékhatást válthat ki – amely önmagában egyik gyógyszer esetén sem fordulna elő.
A kölcsönhatások száma nem lineárisan, hanem exponenciálisan nő a gyógyszerek számával: öt gyógyszer esetén már tíz lehetséges kölcsönhatási pár létezik, tíz gyógyszernél ez negyvenötre ugrik. Ezeket teljes körűen áttekinteni és megjósolni rendkívül nehéz – még szakember számára is. Az idős szervezetben a gyógyszerek lebontása lassabb, a vesék és a máj teljesítménye csökkent, ezért a hatóanyagok tovább maradnak a szervezetben, és a kölcsönhatásaik erőteljesebbek.
A polifarmácia következményei között szerepelnek az esések – amelyek idős embereknél töréshez, kórházi kezeléshez és hosszú felépüléshez vezetnek –, a zavartság, a memóriazavar, az alacsony vérnyomás, az emésztési panaszok és a vesekárosodás. Ezeket a tüneteket sokszor az alapbetegség rosszabbodásának vagy az öregedés természetes velejárójának vélik, holott valójában gyógyszer-kölcsönhatás áll a hátterükben.
Néhány kombináció különösen ismert a kockázatai miatt. A vérhígítók – például a warfarin – rendkívül érzékenyek más gyógyszerekre: az aszpirin, egyes antibiotikumok, a gyulladáscsökkentők és számos egyéb készítmény fokozhatja a vérzés kockázatát. Warfarint szedő betegnek minden új, akár vény nélkül kapható gyógyszer bevezetése előtt egyeztetnie kell az orvosával.
Az ACE-gátlók – amelyeket vérnyomás-csökkentésre alkalmaznak – és a káliumot tartalmazó készítmények vagy káliumot megtartó vízhajtók együttes szedése veszélyesen magas káliumszintet – hiperkaliémiát – okozhat, ami szívritmuszavart idézhet elő. A sztatinok – a koleszterincsökkentők – egyes antibiotikumokkal vagy antifungális szerekkel együtt szedve izomkárosodást okozhatnak.
Különös figyelmet érdemel a vény nélkül kapható gyógyszerek és az étrend-kiegészítők szerepe: sokan nem is gondolják, hogy az önállóan vásárolt fájdalomcsillapító, az orbáncfű-kivonat vagy a grapefruitlé komoly kölcsönhatásba léphet a felírt gyógyszerekkel. Az orbáncfű például számos gyógyszer – köztük fogamzásgátlók, vérhígítók és antidepresszánsok – hatását gyengítheti. A grapefruit bizonyos gyógyszerek lebontását gátolva azok szintjét megemeli a vérben.
A polifarmácia leginkább az idős korosztályt érinti: a 65 év felettiek között a napi öt vagy annál több gyógyszert szedők aránya rendkívül magas, részben azért, mert esetükben több krónikus betegség kezelése szükséges, részben mert a különböző szakorvosok egymástól függetlenül írnak fel gyógyszereket, és nem mindig látják át a teljes képet.
Aggodalomra ad okot, ha valakinek hirtelen újabb tünetei jelennek meg a gyógyszerek bevezetése után, olyanok, amelyek korábban nem voltak jellemzők, például szédülés, esés, zavartság, emésztési panasz vagy fáradtság. Ilyenkor nem feltétlenül új betegségre, hanem gyógyszer-kölcsönhatásra kell gondolni, és az orvossal együtt felül kell vizsgálni a gyógyszerlistát.
Az is aggodalomra adhat okot, ha az egyes felíró orvosok nem tudnak egymás gyógyszereiről – a kardiológus nem látja a reumatológus receptjét, a háziorvos nem értesül a kórházi elbocsátáskor felírt új készítményről. Ebben a helyzetben a beteg vagy hozzátartozója az, aki összefoglalja és átadja a teljes gyógyszerlistát minden orvosnak – ez a látszólag egyszerű lépés életet is menthet.
A rendszeres gyógyszer-felülvizsgálat az egyik leghatékonyabb módszer: évente legalább egyszer érdemes a háziorvossal vagy belgyógyásszal együtt átnézni az összes szedett gyógyszert – beleértve a vény nélkül kaphatókat és az étrend-kiegészítőket is. A felülvizsgálat célja annak meghatározása, hogy minden gyógyszer továbbra is szükséges-e, nem keletkezett-e köztük veszélyes kölcsönhatás, és az adagok megfelelők-e.
Az egységes gyógyszerlista összeállítása és naprakészen tartása szintén alapvető fontosságú: minden felírt és önállóan vásárolt készítménynek, az adagoknak és a szedés időpontjának is szerepelnie kell rajta, és ezt a listát minden orvosi vizsgálaton be kell mutatni. Sok kórház és háziorvosi rendelő ma már elektronikusan rögzíti a gyógyszerlistát, de a beteg aktív közreműködése nélkül ez sem garantál teljes átláthatóságot.
Ha egy idős beteg hozzátartozója veszi észre, hogy a rokon egyre több gyógyszert szed, egyre több mellékhatást tapasztal, és egyre kevésbé érti, melyik készítményt mikor kell bevenni, érdemes egy átfogó gyógyszer-felülvizsgálatot kezdeményezni a háziorvossal. A cél nem a gyógyszerek elhagyása, hanem a biztonságos, szükséges, és egymással összeegyeztethető gyógykészítmények meghatározása.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.