Ön megijedne-e, ha a hajnali sötétben jól táplált, nagy méretű, sportosan rövidre nyírt hajú, mappákat szorongató úriemberek várnák a Nemzeti Választási Iroda előtt?
A kérdésre adott választól függ, hogy február 23-án választási bűncselekmény történt-e. Merthogy a vasárnapi zárva tartás eltörléséről szóló népszavazási kérdéssel érkező MSZP-seket nem verték meg, nem teperték le, az biztos. Viszont nem engedték oda az iroda ajtajához, a szocik pedig nem kötözködtek velük, nem tolakodtak.
Mondhatjuk, a szimpatikus urak csak a sorukra vártak, ők is népszavazási kérdéseket akartak beadni. Bár a kérdéseket mappákban előre kiosztották nekik, és fotó bizonyítja, hogy a mappákban Erdősi Lászlóné aláírásával ellátott népszavazási kérdések voltak. Ettől még lehettek udvariasak. Hiszen Erdősinét előre engedték, mielőtt bezúdultak az épületbe, előtte pedig kellemes társaságot biztosítottak az idős hölgynek. Szegény szocikat valamiért nem engedték be.
A tanulság az, hogy nem kell megijedni. Soha többé. Ezt először és utoljára játszhatták el a magyar demokráciával a választási testépítők. Legközelebb ütniük kell. De nem hátrálhatunk előlük.
