Vélemény: Királyfi

Hónapokon keresztül semmit nem lehetett hallani Orbán Viktor egyetlen fiáról. Azt beszélték, Gazsi nem akar a miniszterelnök fiá­nak szerepében tündökölni, leánytestvéreivel ellentétben még a sajtónak szánt családi fotókon sem jelent meg. Megértettem, mi több, még tiszteltem is érte.

Ezek után annyira váratlan volt a feltűnése a papa oldalán a világbajnoki döntőn, hogy bevallom, én ész­re sem vettem. Pontosabban láttam egy fiatalembert Orbán oldalán, de nem esett le, hogy ez Gáspár.

Megértem, hogy mint a protokollban járatlan, viszont fociőrült fiatalember nem hagyta ki a lehetőséget, hogy a helyszínen, a legjobb helyről szurkoljon a világbajnoki döntőn.

Ami viszont azóta történik: érthetetlen. Előbb sértődötten kikérte magának, hogy ő közszereplő – haha, jó vicc! –, majd hirtelen kiderült: befejezte sportolói pályafutását. Hivatalos magyarázatot a Puskás Akadémia kommunikátorai nem adnak, azt mondják – újabb jó vicc –, hívjuk fel magát Orbán Gáspárt.

Egyébként úgy hírlik, Gazsi már áprilisban bejelentette a visszavonulását, viszont az tény, hogy a csapattársak csak most tudták meg. Gyanús, hogy a kis királyfi esetleg megsértődött. Vagy most, mert a vb-döntő miatt a fél magyar sajtó szívatta – apu jó barátja, Deutsch Tomi bácsi viszont megvédte –, vagy korábban, mert nem fért be a csapatba.

Bár az is lehet, hogy csak rosszindulatú vagyok, és Orbán Gáspár rájött arra: ahhoz nem elég tehetséges, hogy a maga erejéből legyen jegyzett futballista, azt viszont nem szeretné, ha nagy hatalmú apja miatt futtatnák.

Ha így van, nem gúnyolni, hanem tisztelni kell.

Ha így van…

Cikkünk itt.