Minden idők egyik legnagyobb szélhámosa – Hamrák János, aki eladta a Rottenbiller utca burkolatát

Budapest
PUBLIKÁLÁS: 2025. február 19. 09:44
A XX. század elejének mindenképpen az egyik legnagyobb és legügyesebb csalója volt. Hamrák János eredetileg aszfaltmunkás, kőműves és lovászsegéd volt, mégis mint ügyes szélhámos írta be a nevét a történelem könyvekbe, és akit ráadásul tetteiért szinte sosem börtönöztek be.
Etédi Alexa
A Rottenbiller utca bükkfa burkolatának eladása volt az egyik nevezetes szélhámossága a csaló Hamráknak Forrás: Wikipedia/Klösz György

Így születik meg Hamrák János, a szélhámos

Azt mondják, jóképű, sármos és megnyerő volt, akinek a modora is olyan könnyed volt, hogy senki nem vonta kétségbe a szavait. Noha csak négy elemit végzett, intelligenciája olyan briliáns volt, hogy minden gond nélkül elhitetett bárkivel bármit. Mindehhez persze jó adag gátlástalanság is szükségeltetett.

Hamrák János Mátyás 1877-ben született a Túróc vármegyei Valcsán, a századfordulón azonban már a fővárosban tevékenykedett, első ügyei sikkasztások, és kisebb lopások voltak.

Az első ismertebb lopás, amely a nevéhez kapcsolódott, egy, a Városháza falán függő, XVII. századi óra eltulajdonítása volt, melyet – bizonyos történetek szerint – éppen egy tárgyalás kellős közepén lopott el. Egy társát szerelőruhába öltöztetve, mint órásmester ment el a műkincsért, melyet arra hivatkozva akasztottak le a falról, hogy restaurálásra kell vinni.

A nagy dobások

1900-ban aztán elérkezett a nagy üzlet lehetősége. Két segédjével, talpig elegánsan felöltözve megjelent a pesti Váci utcában és feltűnően méricskélni kezdtek. Az üzletek tulajdonosai persze furcsállták a ténykedését, ezért megkérdezték, hogy mi készül ott?

Mire Hamrák közölte velük, hogy a főváros vezetése nyilvános illemhelyeket akar telepíteni Pest különböző pontjaira, s az utcának a bolt előtti része épp megfelelő volna erre. A trükkel közel egy tucat bolttulajdonosból csalt ki kenőpénzt, akik igyekeztek elérni, hogy ne a saját üzletük elé helyezzék a toaletteket.

Hamrák a Váci utca üzlettulajdonosait is átverte, akik fizettek azért, hogy ne az üzletük előtt épüljön nyilvános wc - illusztráció Forrás: Fortepan/Klösz György

1901. január 23-án Budapesten letartóztatták sikkasztás bűntette miatt. A jogerős ítélet szerint egynapi fogházbüntetésre ítélték, így másnap már szabadulhatott is.

Hamrák ekkor már Wild Gusztáv álnéven élt, s 1902 májusában egy újabb nagy lehetőségre bukkant. Itt összemosódik egymással a legenda és a valóság, bár lehetetlen eldönteni, melyik a vadabb.

Valóság és legenda

A legenda szerint egy újságban olvasott arról, hogy Székesfehérvár piacterét faburkolattal akarják fedni, ő pedig azon nyomban levitette magát taxival, majd tőzsdeügynöknek kiadva magát, elhitette a városvezetéssel, hogy éppen olyan faanyaga van, amire a városnak szüksége van.

Az üzlet megköttetett, Hamrák pedig visszautazott a fővárosba, ahol felfogadott 15 munkást, majd az éj leple alatt ellopott néhány útjelző táblát, amellyel másnap lezárták a Rottenbiller utcát, és elkezdték felszedni annak bükkfa burkolatát, mellyel hat nap alatt végeztek. A munkások – akik dupla bért kaptak – felszedett anyagot társzekerekre rakták, és elindították az anyagot Fehérvár felé.

A Rottenbiller utca ügyével csak három hónap múlva kezdtek foglalkozni, amikor az egyik lakó bejelentést tett, hogy jó ideje egyetlen munkást sem látott a munkaterületen.

A valóság szerint azonban Hamráktól egy Huzella Elek nevű belvárosi kereskedő vásárolta meg a burkolatot. A szélhámosság elkövetése után az egyik olasz munkása óráját és egy másik, Batistella nevezetű munkás pénzét is ellopta, majd megszökött a fővárosból, és a csehországi Brnoba ment.

Mr. Hungary, a búr hadvezér

Brnoban a Kremsier-féle cirkusz tagja lett, amely a búr háború történetét tűzte műsorára, amelyben Hamrák egy búr hadvezért játszott Mr. Hungary művésznéven. Vesztére felismerte a műsorban az egyik egykori Rottenbiller utcai munkása, és feljelentést tett a rendőrségen. Letartóztatták, de végül másnap ismét szabadon engedték.

Egész élete során egyetlen évtől (1913) eltekintve a vizsgálati fogságtól eltekintve nem ült börtönben. Ennek az is oka lehetett, hogy az általa megkárosított emberek szégyellték, hogy egy mindössze négy elemit végzett munkás járt túl az eszükön.

Ezt a hozzáállást pedig a korabeli sajtó is erősítette, amely ahelyett, hogy Hamrákot egy gátlástalan szélhámosnak, egy hétpróbás csalónak, egy köztörvényes bűnözőnek állította volna be, sokkal inkább elbűvölő modorát hangsúlyozták, az olvasók pedig e cikkek alapján inkább Hamráknak szurkoltak.

Az elbűvölő szélhámos végül 1930-ban hunyt el tüdőgyulladásban, s egy Budapest környéki temetőben helyezték örök nyugalomra.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.