Ilyen, ha farsangot rendeznek Erdélyben, Apácán!

A gyönyörű, napsárga, 1804-ben épített evangélikus templommal és sok híres szülöttel is büszkélkedhető Apáca települése az Olt bal partján fekszik Brassó megyében, Sepsiszentgyörgytől 22 kilométerre, Brassótól pedig 35 kilométerre.

Farsangi felvonulását a hagyomány szerint idén is megtartotta a falu. A menetben ott voltak a subába öltözött "medvék" és fehér ruhás "hajcsárok", a mindenkori szervezők, vagyis a "tulusok" (a fejfedőn tollat viselők), a vőlegénynek és menyasszonynak öltözött 18. életévüket betöltött fiú, és a bolond szekér is a menet elején.

A falut egyébként I. Lajos király alapította a krónika szerint, akkor amikor Hétfaluba székely határőröket telepített. Később a várat is ők építették, de ebből mára már csak az öregtorony romjai láthatók. Van viszont a falunak egy gyönyörű evangélikus temploma, ami egy tűzvészben leégett 14. századi szent hely helyére épült.

A falut a 17. században többször pusztította pestis, 1658-ban a tatárok dúlták fel. Többször is sújtotta tűzvész és földrengés, majd 1831-ben a kolerajárvány tizedelte a lakosait.

Érdekesség, hogy itt születen Apácán Erdély nagy pedagógusa, filozófiai író és református teológus, Apáczai Csere János. A róla elnevezett utcában álló egyik lakóház falán tábla jelöli a falu nagy szülöttének (1625. június 10-én) emlékét. De itt született Bartalis János költő és Vogel Sándor történész, szerkesztő is.