50 ezer éves szarvascsont árulkodik a neandervölgyi emberről

Tudósok arra bőven találtak bizonyítékokat Afrika és Eurázsia területén, hogy a korai Homo Sapiens életében szerepe volt a szimbolikus gondolkozásnak és a művészetnek. De a neandervölgyi emberekkel kapcsolatos hasonló leletek ritkák, és többnyire vitatottak a tudományos közösségben.

De kutatók csapata nemrégiben egy 51 ezer éves faragott szarvascsontot talált, ami azt demonstrálja, hogy már a neandervölgyi ember is képes volt a fogalmi gondolkozásra, ami a koherens vonalkialakítás előfeltétele.

A leletet az Észak-Németországban lévő Egyszarvú-barlang bejáratánál találták még 2019-ben, közép paleolit kontextusban, írja a Nature Ecology & Evolution nevű lap. A kormeghatározás szerint a csontot a neandervölgyiek faraghatták ki, és a kutatók szerint ez azt bizonyítja, hogy nagy valószínűséggel a neandervölgyi ember is képes volt a szimbolikus gondolkozásra, ami még azelőtt történt, hogy a Homo Sapiens megérkezett volna Közép-Európába - derül ki az artnet.com cikkéből.