Disznótor-turizmus: viszlát Dezső!

"Áldja meg az Isten e háznak gazdáját / Töltse be az Isten tetűvel, bolhával" – hangzik a tréfásan szitkozódó (anti)áldomás, mely akkor hangzott el falun a kántálók szájából, mikor vágás után nem részesültek kóstolóban.

Az áldomás szépen így szól: "Áldja meg az Isten e háznak gazdáját / Töltse meg az Isten mind csűrét, mind kamráját". Hagyományosan november 30-val indulnak a disznótorok, de farsang közeledtével jön a sűrű időszaka.

Szőke András színész-humorista végtelenül rokonszenves figurája volt az, aki beszámolóival képes volt vonzóvá tenni a disznóölés rítusát nekünk, városi puhányoknak, akik enni ugyan szeretjük, de látni nem akarjuk, hogyan is lesz étellé a disznó. Szőke mindig hangsúlyozza, hogy a disznóvágás rítusa a magyar néplélek része: ez nálunk nemcsak élő hagyomány, hanem fontos közös élmény. Igaza lehet a természetgyógyász-humoristának (tényleg az!). Míg tele van a néprajzi lexikon rég nem élő hagyományokkal, addig a disznóvágás egy mind a mai napig ápolt, élő szokás, amely valóban közösségformáló erővel bír – tudja ezt mindenki, aki részt vett már rajta.

Megsiratni Dezsőt

Nem is olyan régen, nagyapáink malackorától nevelték fel a hízót, és nem volt ritka az sem, hogy vágáskor megsiratták a háznál felnevelt állatot. Ha valaki a disznóölést brutális rituálénak tartja, az gondoljon csak bele, hogy vajon ezzel adjuk-e meg az állatnak kijáró tiszteletet, aki húsát-vérét adja a táplálékunkként; vagy azzal az arctalan, technicizált metódussal, ahogyan az előrecsomagolt, nagyipari húskészítményt leemeljük a szupermarket polcáról. Talán már nem is kérdés többé, hogy a disznóölés vagy ez utóbbi eljárás az embertelenebb.

A disznóvágáson tehát csak az fanyaloghat joggal, aki nem eszik kolbászt, szalonnát vagy rántott húst, és még az olyan "menőbb" ételekben sem fogyasztja a disznóhúst, mint a baconchips vagy a chorizo. Lássuk hát, hol nyerhetünk beavatást.

Az autentikus: Bugacpusztán

Igazi alföldi vágásokat szerveznek a Gedeon Tanyán. Bugacpusztát Jakabszállástól délre találjuk (Jakabszállást pedig Kecskeméttől délre). A meghirdetett programon jól látszik, hogy tapasztalat áll mögötte: már az érkezésekor mangalicazsíros kenyérrel és alföldi szokás szerint barackpálinkával kínálják a vendégeket, és innentől fogva nincs unalom vagy üres gyomor két napon át.

A rutintalan, de érdeklődő vendégeket bevezetik a vágás, darabolás, darálás, töltés rejtelmeibe, de azoknak is sokszínű programokat kínálnak, akik nem kívánnak belefolyni a disznó feldolgozásának technikai részleteibe. Ők olyan ártatlan népi játékokkal mulattathatják magukat, mint a patkóhajítás vagy a mogyorógurítás. Kellő számú lelkes jelentkező esetén hurka- és kolbásztöltő versenyt is verbuválnak.

El tudjuk képzelni, milyen romantikus lehet Bugacon egy havas hétvége: ha hófödte tájat fogunk ki, forralt borozással egybekötött lovas szánozásra invitálnak.

Infó: a kétnapos program tartalmazza a szállást, gazdag étkezéseket, pálinkát, és a helyiek folyamatos jelenlétét, hogy egy percre se unatkozzunk. A toros tálakon kívül is csupa földi kerül az asztalokra: szürkemarhagulyás házi csipetkével, pulykaleves óriás grízgombóccal, kemencés almás rétes, tejes pite birskocsonyával, és még sorolhatnánk. Alapvetően nagyobb csoportokat várnak (pl. céges rendezvényként), 18 fő felett 19 800 forint / fős árat kínálnak egy hétvégéért.

Toros hétvége zenés lakomával: Kumánia

Az Alföld északi részén, Szolnok és Karcag között találjuk Kisújszállást, ahol szintén igen felkészülten várják a disznótoros turistákat. Itt a 3 csillagos Kumánia Hotelben lakhatunk, a programokra "pusztabusszal" viszik ki a résztvevőket a Horváth tanyára, ahol nem csak az ölés, hanem a toros mulatság is zajlik. A vágás kezdő időpontjai igencsak a városi látogatókhoz igazítottak: 3 időpontban indulnak ki a tanyára a buszok, 6:30-tól 7:30-ig, tehát jóval később, mint ahogyan az hagyományosan zajlik. Itt aztán indul az eszem-iszom. Az áldomás pálinká(ko)n kívül forró italok, pogácsa, perec, majd a friss toros tálakon már sült hagymás vér, tepertő, vesevelő és sült szalonna vár... Már a felsorolásával is jóllakunk.

A disznóságokat helyi pálinkák és kunsági borok bemutatója, kóstolója kíséri, és az áldomáspálinkáktól fűtött vendégsereg kun harci eszközök használatában is kipróbálhatja magát. A zenés lakomára este kerül sor, ez már a szállodában zajlik. Egy sűrű toros nap után bizonyára jólesik egy gyógyfürdős, relaxált napot tartani.

Infó: Itt még több embert igyekeznek a helyiek összeverbuválni, 30 fő alatt nem indul a program. 14 900 forint per fő per éjtől indulnak az árak, de itt fontos, hogy legalább két éjszakát, vagyis három napot kell eltölteni, hogy részt vehessünk a programokban. (Tehát kb. 30 ezer forintnál indul egy hétvége.) Megéri az árát a program, ugyanis a díj tartalmaz belépőt a helyi Kumánia Gyógyfürdőbe és szaunavilágba, ráadásul ez nem csak egyszeri belépésre jogosít: az ott tartózkodás alatt szabadon használhatjuk a gyógyfürdőt és wellnesst.

Újhold, hét év, lakodalmak: szokások és hiedelmek

Hagyományosan hat emberre legalább szükség van a vágáshoz: egy ember, aki szúrja, négyen fogják le az állatot, és a szokás szerint egy asszony gyűjti a vért teknőbe. Egykoron a téli esküvők szervezésének jó oka volt, hogy sok paraszti családban ekkor jutott elegendő hús a lakodalomra, az éhes vendégszájak megetetésére.

Újholdkor nem volt tanácsos a vágás - a hiedelem szerint az ekkor vágott disznó húsa férges lesz. A hét év jelentőségéről pedig csak annyit, hogy falun a gyermekeket a hagyomány szerint hétéves koruk előtt nem engedték részt venni a disznóvágáson. Hetedik évük betöltése után kapták meg ezt a beavatást, hivatalosan is kilépve ezzel a kisgyermek korból.