Félsz a repüléstől? Ezt tanácsolja a pilóta légörvény esetére

A pilóta szerint a turbulencia, más néven légörvény jelenségét legkönnyebben úgy lehet elképzelni, mint amikor egy patak és egy folyó vize találkozik: a különböző irányú és sebességű légtömegek keveredése okozza a rázkódást.

• Középen stabilabb: a repülő úgy működik, mint egy mérleghinta, ezért a turbulencia a szárnyak környékén, a gép közepén érezhető a legkevésbé.
• Természetes jelenség: a zötykölődés csupán különböző légtömegek találkozása, ami a gép szerkezetében nem tesz kárt.
• Földközeli rázkódás: a leszállásnál érezhető döccenőket gyakran a reptéri épületek által megzavart szél vagy a talajból áradó hőség okozza.

Miért van turbulencia repülés közben?

Copestake hangsúlyozza, hogy ez teljesen természetes és elkerülhetetlen része a repülésnek, függetlenül attól, hogy rövid vagy hosszú távú járatról van szó. A pilóták folyamatosan kommunikálnak egymással a rádión, hogy jelezzék a rázós szakaszokat, és ha lehetséges, emelkedéssel vagy süllyedéssel próbálják kikerülni ezeket a zónákat. Az utasok számára ijesztő lehet, hogy nem ismerik előre a rázósabb részeket, de a gép szerkezete a legnagyobb biztonsággal képes elviselni ezeket az erőket.

A légörvények ellenszere a középen lévő ülések

Ha valaki szorong a levegőben, sokat segíthet a helyválasztás. A repülőgép mozgása egy libikókához hasonlítható, amely a tengelye körül billen ki. Mivel a gép középső része a forgástengelyhez legközelebbi pont, itt a legkisebb a kilengés. Aki a szárnyak vonalában foglal helyet, sokkal kevésbé érzi meg a légörvények hatását, mint azok, akik a gép legelején vagy legvégén ülnek. Bár a pilóták az orr-részben szintén mindent éreznek, a tapasztalatuk és a műszerek segítenek nekik abban, hogy higgadtan kezeljék a helyzetet.

Sokszor előfordul, hogy a repülés sima, de a földet érés előtti pillanatokban rázni kezd a repülőgép. Ennek egyik oka a tereptárgyakban keresendő: a hatalmas terminálok, hangárok és épületek megakasztják a sík területen átfújó szelet, ami így örvényleni kezd.

Emellett nyáron a termikus hatások is szerepet játszanak. A nap felmelegíti a betonfelületeket és a talajt, a felszálló meleg levegő pedig közvetlenül a leszállás előtt megdobhatja a gépet. Ez különösen a tengerparti városoknál, például Barcelonánál gyakori, ahol a tengeri szellő és a szárazföld felől érkező hő találkozása okoz némi instabilitást, de ez is a rutinfolyamat része.

Nézd meg a videót is a témában:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: