A szállítás legfontosabb eleme a megfelelő kerékpártároló, amiből speciálisan, a saját gépjárművünkre szerelhetőt válasszunk. Léteznek tetőre, a csomagtér ajtajára és vonóhorogra tehető eszközök, az ideálisról pedig az autó kezelési útmutatójában olvashatunk.

Azért is fontos utánanézni a saját járművünk műszaki adatainak, mert a vonóhorognak és a tetőnek is van egy maximális teherbírása, amit nem szabad túllépni. Erre akkor kerülhet sor, ha nehezebb eszközt, például elektromos biciklit szeretnénk szállítani.
Még mielőtt megvásárolnánk egy konkrét kiegészítőt, próbáljuk ki, azaz ne csak az autót, de a kerékpár(oka)t is vigyük magunkkal. Ezzel tesztelhetjük a rendszert, és kiderülhet, hogy a járműre és a bicikli vázára is illeszkedik-e tartó.
A használat során a legfontosabb dolog a rögzítés: elsőként a bicikli vázát rögzítsük a tartóhoz, ha pedig ez fix, jöhetnek a kerekek. Nagyon fontos, hogy az érzékenyebb és levehető részeket, például a lámpákat, a kosarakat vagy az akkumulátort szedjük le.
A biciklik csomagtartóra szerelhető tartóit el kell látni jól világító lámpákkal, hiszen az autó eredeti fényforrását könnyen kitakarhatják a biciklik. A külön elhelyezett extra fényeket mindig ellenőrizzük indulást előtt!
A vonóhorogra vagy hátsó ajtóra rögzített tartó esetén a rendszámtábla láthatósága is csökkenhet. Ha egyáltalán nem látszik a betű- és számsor, helyezzük át az eredeti táblát a kerékpárszállítóra, vagy igényeljünk kiegészítő rendszámtáblát.
Ha hátulra tesszük a kétkerekűket, szélesebb és hosszabb lesz az autó. A hazai jogszabályok szerint hátrafelé max. 1 méter, oldalirányba max. 40 centire lóghat ki a rakomány, ami 2,5 méternél nem lehet szélesebb.
A tetőcsomagtartón oldalirányba tilos túllógni, előre és hátra 40-40 cm a megengedett. A tetőn szállított biciklik az autó magasságával együtt nem léphetik át a 4 métert. A túlnyúló részeket mindegyik esetben jelölni kell.

A közúti közlekedésben részt vevő bicikliknek meg kell felelniük az üzemeltetési, műszaki feltételeknek, ami azt jelenti, hogy bizonyos kiegészítők nélkül a KRESZ szerint el sem indulhatnunk a kerékpárral. Ezeket mindenki szereljük fel, és arra is figyeljünk, hogy a használat közben működőképes állapotban legyenek. Az első ilyen a megbízható és könnyen kezelhető kormányberendezés, amivel akadálytalanul irányíthatjuk a járművet.
Ritkán gondolunk a kerékpár fékszerkezetére úgy, mint kötelező elemre, pedig ezek is ebbe a kategóriába tartoznak. A biciklin az előírások szerint legalább kettő darab, egymástól függetlenül működő, ideálisan első és hátsó fékberendezés szükséges, melyek külön hatnak a két kerékre. Lényeges az is, hogy ezek száraz és nedves időben egyaránt ellássák a feladatukat, tehát hatásos legyen a fékezés és biztonságos a megállás.
A járművön elhelyezett csengő nem csupán luxuskiegészítő, valójában ez is egy előírt elem.
Itt a legfontosabb szempont, hogy az eszköz jól hallható, kifejezetten csengő hangot adjon ki magából. Ezt, ha szeretnénk feltúrbózhatjuk hangosabb dudával is. Ha ugyanis megfelelően tudjuk jelezni a többi közlekedésben részt vevő számára a jelenlétünket, elkerülhetjük a különféle baleseteket.
Hivatalosan előre és hátra egy fehér és egy piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú fényvisszaverő kell. Ezen kívül minimum az első kerékre fontos feltenni legalább kettő borostyánsárga árnyalatú küllőprizmát, méghozzá egy átmérő mentén. Az ún. macskaszemek helyett vagy mellett elhelyezhetünk fehér fényvisszaverő körgyűrűt a kerékpántok közelében vagy magán az abroncson. Éjszaka és rossz látási körülmények között lakott területen kívüli úttesten muszáj fényvisszaverő ruházatot viselni.
Sokan, főleg a napközbeni biciklizés során választható opciónak tartják a világítást, ám ezek is elengedhetetlen kiegészítők, hiányukért pedig még büntetést is kaphatunk. Előre fehér vagy kadmiumsárga fényforrást tanácsos elhelyezni, ami nemcsak sötétben, de tiszta időben is legalább 150 méteres láthatóságot ad. Hátra a piros helyzetjelzőlámpa a kötelező, ugyanazokkal a feltételekkel, mint az első esetén.
Érdemes tudni, hogy alapvetően nem kötelez a KRESZ a bukósisak viselésére, csak és kizárólag bizonyos feltételek mellett. A jogszabályok szerint azoknak, akik lakott területen kívül 40 km/h feletti sebességgel tekernek, indokolt bukósisakot húzniuk. Ez ugyanis már olyan sebesség, aminél a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása szerint fokozottan szükséges óvni a kétkerekű testi épségét a forgalomban - írta a Fanny magazin.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.