
Házasság vagy élettársi kapcsolat? Jelentős jogi különbségek vannak a fogalmak között, amelyekről nem árt tudnod, hogy milyen jogaid vannak az öröklés, a vagyonjog, a névviselés vagy a közös vagyon szempontjából Tudod mik az élettárs jogai? A Fanny magazin minden fontos információt összegyűjtött a témában Dr. Tokár Tamás ügyvéd segítségével.

A házasság hivatalosan csak akkor jön létre, ha a felek az anyakönyvvezető előtt hivatalosan, egybehangzó „igennel” házasságot kötnek. Az élettársi kapcsolat ezzel szemben nem igényel külön szertartást: akkor áll fenn, ha két ember házasság nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben él együtt. Az alábbiakban útmutatót adunk a házasság és élettársi kapcsolat összehasonlításához, hogy könnyen áttekinthetőek legyenek a fő különbségeket.
A házasság hivatalos családi állapot, ezért az állami nyilvántartásokban is önálló státuszként jelenik meg. Az élettársi kapcsolat azonban önmagában nem ilyen családi állapot: ugyan lehet közjegyző előtt nyilatkozattal rögzíteni, de ez nem azonos a házassággal.
Házasságkötés után a felek házassági nevet választhatnak a jogszabályban meghatározott formákból. Élettársi kapcsolatban ilyen automatikus, jogcímen alapuló névviselési lehetőség nincs: attól, hogy valakik együtt élnek, egyikük sem vehet fel „házassági nevet” a kapcsolat alapján.
Házastársaknál – vagyoni vita esetén – azt kell bizonyítani, hogy nem közös a vagyonszerzés; míg élettársaknál azt, hogy közös. Tehát ellenkező előjelű a bizonyítás: házasságban az a vélelem, hogy közös a vagyon, míg élettársaknál az az alap, hogy külön történt a szerzés.
A házastárs törvényes örökös: a Ptk. külön szabályozza, hogy mikor mit örököl, például leszármazó mellett is megilleti bizonyos haszonélvezeti jog és egy gyermekrész, – végrendelet esetén kötelesrész, amely a törvényes örökrész harmada – más esetben – leszármazó és szülő hiányában – pedig akár egyedül is örökölhet. Az élettárs nem törvényes örökös, tehát végrendelet nélkül nem örököl automatikusan csak azért, mert együtt élt az elhunyttal.
Házasság felbontása után a volt házastárs bizonyos feltételekkel házastársi tartást követelhet, és a közös lakás használatáról is külön, részletes szabályok alapján dönt a bíróság. Élettársi kapcsolat megszűnése után is lehet szó tartásról és a közösen lakott lakás használatának rendezéséről, de ez szűkebb (pl.:időben), feltételekhez kötött és általában kevésbé erős jogi védelmet biztosít.
Házasságban a gyermek jogi helyzete tisztább abból a szempontból, hogy a törvény az anya férjét tekinti apának, vagyis fennáll az apasági vélelem. Élettársi kapcsolatban ilyen általános vélelem nincs, ezért ott az apasághoz elismerő nyilatkozatot kell tenni. A házasság intézményét kiemelten kezelik és részletesebben szabályozzák a jogszabályok, ezt preferálja a jogalkotó az élettársi kapcsolattal szemben.

Sokan úgy gondolják, hogy néhány év együttélés után az élettársak vagyona automatikusan közössé válik, de ez nem így van. A törvény nem határoz meg olyan időtartamot, amely után az élettársak között ugyanaz a vagyonközösség jönne létre, mint a házastársaknál, ahol a szokásos mértékű berendezés öt év után közössé válik.
Először is, a magyar törvények szerint élettársakként nyilvántartani bármilyen 18. életévét betöltő férfi és nő lehet, ám ennek nincs jogi értelemben nincs hatása. Mindkét esetben közjegyző szükséges a státusz bejegyzéséhez. Előbbi esetben, ha nincs vagyonjogi szerződés, akkor az együttélés alatt mindkét fél a saját nevében és a maga jogán szerez vagyont.
Mivel az élettársi kapcsolat önmagában nem olvasztja össze automatikusan a pénzt, az ingatlant vagy más vagyontárgyakat, érdemes szerződéssel tisztázni a jogviszonyokat, hiszen egy esetleges szakítás alkalmával nem abból indul ki a jog, hogy „minden fele-fele”, hanem az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulatot kell elszámolni. Vagyis azt vizsgálják, mivel lett több a felek vagyona az életközösség ideje alatt, és ehhez ki, milyen arányban járult hozzá, így kit milyen arányban illet részesedés.
A törvény szerint a szerzésben való közreműködésnek számít nemcsak a kereset vagy a közvetlen anyagi befizetés, hanem a háztartási munka, a gyermeknevelés, sőt akár a másik fél vállalkozásában végzett munka is. Tehát az is hozzájárulás lehet, ha valaki nem pénzt tesz bele, hanem munkával tartja fenn a közös életet.
A Ptk. úgy fogalmaz, hogy ha a szerzésben történt közreműködés pontos aránya nem állapítható meg, akkor azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez valamelyik élettárs számára méltánytalan vagyoni hátrányt okozna.
A törvény kimondja, hogy a vagyonszaporulatba nem számít bele az a vagyon, amely házastársaknál különvagyonnak minősül. Ez fontos például örökség, ajándék, korábban meglévő saját vagyon vagy egyes személyes vagyontárgyak esetében.
Az élettársak vagyonjogi szerződéssel eltérhetnek a törvényi főszabálytól, és akár olyan megoldásokat is kiköthetnek, amelyekkel a házastársak a jogszabály alapján élhetnek. Ehhez viszont érvényesen közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat kell.
A házastársaknál főszabály szerint a házassági életközösség alatt házastársi vagyonközösség áll fenn, míg az élettársaknál nem ez az alaphelyzet. Vagyis a köznyelvben gyakran összemosott két forma között ezen a ponton nagyon lényeges a jogi különbség.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasnod:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.