Döbbenet: a világűrből fedezték fel az elveszett, 6000 éves civilizáció nyomait

PUBLIKÁLÁS: 2026. május 24. 06:00

„Felfedezésünk újraírja a Szahara sivatagainak és a Nílus őstörténetének történetét" - nyilatkozta a Macquarie University vezető kutatója, Dr. Julien Cooper.

Amy Mans

A szerző cikkei

Elképesztő felfedezés látott napvilágot a napokban, melyben egy elveszett, 6000 éves civilizáció nyomaira bukkantak a nemzetközi régészcsoport tagjai, egy műholdas technológia segítségével. A felvételek alapján a hatalmas körbezárt temetkezések egy rendkívül fejlett, őskori nomád birodalom nyomait tárják fel, amely még az egyiptomi fáraók felemelkedése előtt virágzott: 260 gigantikus, 6000 éves tömegsírt fedeztek fel Kelet-Szudán perzselő Atbai-sivatagában.

alt=Az űrből fedezték fel a 6000 éves, elveszett civilizáció nyomait Atbai-sivatagban — Az űrből fedezték fel a 6000 éves, elveszett civilizáció nyomait Atbai-sivatagban / Fotó: Unsplash.com (Képünk illusztráció)

Az űrből fedezték fel a több ezer éves civilizáció nyomait

Az áttörő jelentőségű felfedezés azonban súlyos figyelmeztetéssel jár. A térséget jelenleg ellenőrizetlen aranyláz és polgárháborús konfliktusok sújtják, így az ősi emlékhelyek teljesen védtelenek. Dr. Julien Cooper, a Macquarie University vezető kutatója így nyilatkozott:

Felfedezésünk újraírja a Szahara sivatagainak és a Nílus őstörténetének történetét. Ezek a temetkezési körzetek azt mutatják, hogy még a szétszórtan élő nomádok is rendkívül szervezett emberek voltak, akik kiválóan alkalmazkodtak a környezetükhöz. Egyfajta előjátékként szolgálnak Egyiptom és Núbia monumentális királyságaihoz, és megmutatják, hogy ez a térség sokkal több volt, mint fáraók, piramisok és templomok földje.

Sajnos ezek közül a monumentális síremlékek közül sokat jelenleg elpusztítanak vagy megrongálnak a térségben zajló szabályozatlan bányászat miatt. Ezek az egyedülálló temetkezések évezredeken át fennmaradtak, mégis kevesebb mint egy hét alatt eltűnhetnek

Az időszámításunk előtt 4–3. évezredből származó emlékek nagy, kör alakú falakból állnak, amelyekben gondosan elrendezett sírok találhatók. Az emberi csontvázakat gyakran szarvasmarhák, juhok és kecskék maradványai vették körül, mindezek egy központi „elsődleges” személy köré rendeződtek. Nem véletlenszerű sírokról, hanem tudatosan kialakított, monumentális nyughelyekről van szó. A szarvasmarhák különösen fontos kulturális szerepet tölthettek be. A térség sziklarajzai és az állatok emberek mellé történő eltemetése arra utal, hogy nem csupán haszonállatok voltak, hanem státusz- és identitásszimbólumok is.

Az ausztrál egyetem, a francia HiSoMA kutatóegység és a Lengyel Tudományos Akadémia által vezetett projekt műholdfelvételek aprólékos elemzésével térképezte fel a helyszíneket, nagyszabású ásatások nélkül. A felfedezés alapjaiban cáfolja a korábbi elképzeléseket az elszigetelt nomád csoportokról.

Ezek a pásztornépek, akik közvetlenül a fáraók korának felemelkedése előtt éltek, kiváló alkalmazkodók voltak, és a pásztorkodás révén alakították át társadalmaikat. Ez szenzációs régészeti felfedezés bizonyítja, hogy Szahara jóval több volt egyszerű, üres határvidéknél Egyiptom és a Szaharától délre fekvő Afrika között - írja az Express.