Mégsem voltak olyan vérszomjasak? 5 dolog, amit rosszul tudtál a vikingekről

A vikingekről azt gondolják az emberek, hogy egy vérszomjas, barbár nép volt, akik leginkább abból éltek, hogy végigrabolták Európa gazdag országait, és szarvas sisakokban, kardokat és fejszéket lóbálva rontottak rá elődeinkre, hogy aztán áldozataik koponyájából vedeljék a bort. Nos, ennek Stephanie H. Smith, a TED történésze szerint vajmi kevés köze van a valósághoz. Szerinte a legtöbb dolog, amit a filmekben látunk, csak a 19. századi marketingesek, történetírók és zeneszerzők agyszüleménye.

• A viking megnevezés: nem egy népcsoportot jelölt hanem a tengeri rablóportyázást, mint foglalkozást.
• A szarvas sisak: csak a 19. századi operaelőadások jelmeztervezői találták ki.
• A koponyából ivás: egy 17. századi félrefordítás miatt terjedt el tévesen.
• A női harcosok: DNS-vizsgálatok igazolták, hogy nők is voltak a viking harcosok között.
• A tüzes temetés: a lángoló nyíllal meggyújtott hajó leginkább csak filmes látványelem.

Kevesen tudják, de vikingek valójában fölművesek voltak, akik kényszerből indultak útnak a 8. században. A TED videója szerint a viking szó eredetileg nem is egy népcsoportot jelölt, hanem egy foglalkozást. Azok a férfiak vállalták, hogy vikingnek állnak, akik szerettek volna vagyont és élelmet (na meg néha feleséget) gyűjteni maguknak és a családjuknak. A kis jégkorszak miatt ugyanis semmi nem termett meg a fagyott földben. Az éhínség és a belső társadalmi feszültségek miatt döntöttek úgy (miután az emberáldozat nem használt), hogy hajóra szállnak és elkezdenek portyázni. De nem csak rablásban jeleskedtek: profi kereskedők is voltak, akik behálózták az egész akkori világot. Ezt volt az egyetlen lehetőségük az életben maradásra.

5 tévhit, amit rosszul tudsz a vikingekről

Az alábbi 5 dolgot csak a média miatt társítjuk a vikingekkel, de az igazság messze nem hasonlít arra, mint amit a filmekben láttunk.

A szarvas sisak csak az opera-előadások kelléke volt

A legnagyobb tévhit, hogy a vikingek szarvakkal díszített sisakot viseltek. A régészek ugyan találtak ilyen darabokat, de azok 2000 évvel a vikingek kora előtt készültek, és valószínűleg csak rituálékhoz használták őket. De a harc hevében egy szarv csak arra lett volna jó, hogy az ellenség belekapaszkodhasson és lerántsa a harcos fejét. A valóságban egyszerű vas- vagy bőrfejfedőt hordtak.

Nem ittak az ellenség koponyájából

Bármennyire is vadul hangzik a koponyából ivás, ez egy orbitális fordítási hiba eredménye. Egy 17. századi dán tudós félreértett egy skandináv szöveget, amiben az állati tülkökre utaltak. Így lett a tülökből az ellenség koponyája a köztudatban. Valójában díszes szarvakat használtak ivóedényként, ami lássuk be, sokkal humánusabb megoldás, hiszen az állatoknak sem kellett feltétlenül meghalniuk miatta.

Nők a csatatéren

Sokáig azt hitték, hogy a patriarchális viking társadalomban is csak a férfiak mehettek harcolni, de egy egy felfedezés mindent megváltoztatott. Az 1878-ban feltárt, fegyverekkel teli sírról 2017-ben derült ki, hogy egy nőt rejtett. Bár a társadalmuk férfi központú volt, a nőknek sokkal több joguk és lehetőségük adatott, mint a korabeli Európa más részein, így ha akartak, harcolhattak is.

A lángoló-hajós temetés mítosza

A mozifilmek imádják a tengerre bocsátott, lángoló nyíllal meggyújtott hajókat. Bár léteztek látványos temetések rituális gyilkosságokkal fűszerezve, a legtöbb vikinget hagyományos módon, a föld alá temették, vagy elhamvasztották. A hajó formájú sírok népszerűek voltak ugyan, de a tengeri máglya inkább kivétel volt, mint szabály.

A vikingek nem csak koszos barbárok voltak

Imádták a luxus dolgokat. Miután végigportyázták a világot és egyre profibb kereskedők lettek, egyiptomi üvegpoharakból ihatták a német borokat, szívesen burkolóztak kínai selyembe és hordtak indiai ékszereket. A portyázások célja sokszor csak az volt, hogy elég vagyont gyűjtsenek a földvásárláshoz és a nősüléshez, mire hazatérnek. 

Íme az eredeti videó a vikingekről szóló tévhitekről:

Ezek a cikkek is tetszeni fognak: