Megtalálták, valóban létezett a bibliai Noé bárkája

A bárka alakú halom 5000 évvel ezelőtt víz alatt volt, vagyis a tudósok szerint ugyanabban az időszakban, amikor a bibliai vízözön bekövetkezhetett. Vajon tényleg Noé bárkája az, amit fedeztek az Ararát közelében, Törökországban?

• A talajelemzések tengeri élőlények maradványait és agyagszerű anyagokat mutattak ki a területen.
• A formáció hossza szinte hajszálpontosan megegyezik a Szentírásban megadott 300 singes hosszúsággal.
• A professzorok szerint a kalkolit korszak óta laktak a környéken, ami egybevág a bárkaépítés idejével.
• Szkeptikus szakértők szerint a forma csupán egy szerencsés földcsuszamlás és az erózió eredménye.
• Kritikusok szerint a fa nem képes mindössze ötezer év alatt kővé válni, ehhez évmilliók kellenének.
• Egy nemzetközi kutatócsoport több ezer éves tengeri üledéket és emberi tevékenység nyomait azonosította egy különös, hajó alakú képződménynél.

A Biblia szerint Noé bárkája megmentette az emberiséget és az összes állatfajt a biztos pusztulásól egy ősi árvíz idején. Most, 5000 évvel azután, hogy az a bizonyos vízözön levonult, a tudósok azt állítják, hogy felfedezték a híres hajó helyét. Egy nemzetközi kutatócsoport azt állítja, hogy a törökországi Ararát-hegytől 30 kilométerre délre fekvő hajó formájú halom valójában egy fából készült hajó megkövesedett maradványa.

Mi lehet a Durupinar-formáció, ami olyan, mint Noé Bárkája?

A Durupinar-formáció egy 163 méter hosszú geológiai szerkezet, amelyet limonit nevű vasérc alkot, és régóta foglalkoztatja a kutatókat, mivel alakja és felépítése szinte megegyezik a Bibliában a bárkára megadott információkkal.

Az új bizonyítékok azt mutatják, hogy a halom valóban pusztító árvizet élt át 5000 évvel ezelőtt, vagyis alátámasztja azt a bibliai leírást, amely egy, a Kr. e. 5500 és 3000 közötti özönvízről szólt a térségben.

2021 óta vizsgálják a formációt

2021 óta az Isztambuli Műszaki Egyetem, az Agri Ibrahim Cecen Egyetem és az egyesült államokbeli Andrews Egyetem együttműködésével, az Ararát-hegy és a Noé bárkája kutatócsoport zászlaja alatt vizsgálják a helyszínt. Az Ararát-hegy és Noé bárkája által megtartott 7. Nemzetközi Szimpóziumon a kutatók új bizonyítékokat mutattak be, amelyek alátámaszthatják elméletüket, miszerint a szerkezet egy ősi hajó.

A kutatók 30 talaj- és kőzetmintát vettek a Durupinar-formáció környékéről, és ezeket elemzés céljából az Isztambuli Műszaki Egyetemre küldték. A tesztek kimutatták, hogy a talaj nyomokban agyagszerű anyagokat, tengeri lerakódásokat, sőt tengeri élőlények maradványait, például puhatestűeket is tartalmaz. A minták keltezése azt mutatta, hogy 3500 és 5000 év közöttiek voltak.

Ez arra utal, hogy a Durupinar-formációt és a környező területet a bibliai beszámolóval megegyező időszakban borította víz. A Biblia szó szerinti értelmezése szerint a világot a kalkolit korszakban víz borította – ez az időszámításunk előtt 5500 és 3000 közötti időszak. A kutatás vezetője, Faruk Kaya professzor a következőket mondta: "Az első eredmények szerint a kalkolit korszak óta emberi tevékenység folyt ezen a területen." Ha igaz, ez megerősítené azt az állítást, hogy a Durupinar-formáció pontosan az a bárka, amelyet a bibliai alak, Noé használt az ősi özönvíz túlélésére.

Ezek a fő érvek a felfedezés mellett

Ezen új bizonyítékok mellett a Noé bárkája elmélet megerősítésére a fő érvek a Durupinar-formáció alakja és elhelyezkedése. A Biblia szerint Noé azt az utasítást kapta, hogy építsen egy hajót, amelynek „hossza háromszáz sing, szélessége ötven sing, magassága harminc sing”. Bár a bibliai mértékegységekből való átváltás nehézkes, egyes tudósok ezt úgy értelmezik, mint az 51,816 cm-es szabványos egyiptomi könyököt (a felnőtt átlagember könyökétől a kinyújtott kézfej középső ujjáig mért távolság). Vagyis ez alapján Noé bárkája 157 méter lenne, ami közel áll a Durupinar-formáció 168 méteres hosszához. Ezenkívül a bibliai beszámoló azt is állítja, hogy a bárka az „Ararát hegyén” feneklett meg. A Durupinar-formáció pedig mindössze 30 kilométerre található az Ararat-hegytől, Törökország legmagasabb csúcsától.

1948-as felfedezése óta ezek a tények sokakat arra késztetnek, hogy a bárka alakú geológiai szerkezet valójában Noé bárkájának megkövesedett faanyaga. Ez a legújabb bizonyíték azonban korántsem meggyőző. Kaya professzor szerint: 

Bárka, vagy csak egy különös formájú geológiai képződmény?

A Noé bárkája elméletet a geológusok is erősen bírálták, akik azzal érvelnek, hogy a Durupinar-formáció nem más, mint egy természetes geológiai képződmény. Egy 2016-os cikkben Lorence Collins, a Northridge-i California State University professzora kimutatta, hogy a csónakszerű szerkezet valójában a környező alapkőzet földcsuszamlási törmelék általi eróziója következtében alakult ki. Ráadásul, amint arra Collins professzor egy külön tanulmányban rámutat, a geológiai bizonyítékok egyértelműen azt mutatják, hogy a feltételezett „bárka” sokkal idősebb, mint a környező árvízi lerakódások. Amint arra számos kutató rámutatott, évmilliókba telik, amíg a fa kővé fosszilizálódik, vagyis a bárka nem kövülhet meg mindössze 5000 év alatt. Az Ararát-hegy és a Noé bárkája kutatócsoport azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a szerkezet további tanulmányozására van szükség, és továbbra is pénzt gyűjtsenek egy, a helyszínen kiépítendő látogatóközpont számára. 

Ezek a cikkek is tetszeni fognak: