A túl édes emberek, avagy a cukormázas személyiségek nyomában

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Bors

PUBLIKÁLÁS: 2026. június 15. 14:45

Mindannyiunk környezetében vannak kedves személyek, akiknek egyszerűen jó a közelében lenni. De mi a helyzet azokkal, akik túlzásba viszik a figyelmességet és segítőkészséget?

Bors

A szerző cikkei

A kedvesség az egyik legszebb dolog a világon, kis dolognak tűnhet, mégis hatalmas hatása van az emberekre, főleg, ha valóban önzetlen tettek kísérik. Ám amikor ezek a cselekedetek túlzásba fordulnak át, az már nem biztos, hogy az őszinte figyelmességről, sokkal inkább a mélyebben gyökerező érzésekből erednek - írja a Fanny magazin.

Portrait,Of,Attractive,Cheerful,Well-groomed,Girl,Touching,Soft,Smooth,Hair — A cukormázas személyiségek nyomában: mi áll a túlzottan kedves emberek cselekedetei mögött? / Fotó: Roman Samborskyi / shutterstock

Gyerekkori működések irányítanak

Kifejezetten pozitív dolog lehet, ha olyan ember van a közelünkben, aki folyton kedveskedik velünk, és még akkor is segít, amikor nem kérjük. Ám idővel az is feltűnhet, hogy ez a személy mértéktelen jótetteivel valójában háttérbe szorítja önmagát.

A mérhetetlenül készséges hozzáállás nyitja a túlzás, ezért érdemes különbséget tenni az általános kedvesség, és aközött, amikor valakinek ez a megküzdési, illetve túlélési módja

– mondja dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Utóbbi esetében maladaptív, azaz nem megfelelő alkalmazkodási stratégiáról van szó, ami átcsaphat szélsőségekbe, vagyis egy kifejezetten cukormázas viselkedésbe, aminek kapcsán a fő kérdés az, hogy az édes magaviseletnek mi a célja? A válasz általában, hogy ezek az emberek gyermekkorukban azt tanulták a szeretetről, hogy az feltételekhez kötött, ők pedig csak akkor lesznek szerethetők, ha alárendelődnek vagy alkalmazkodnak másokhoz. Felnőtté válva ez a gondolkodás a belső működés részévé lesz, és már nemcsak az otthoni közegben, de a külvilágban is ilyen dinamika alapján funkcionálnak.

A szakértő szerint a határtalanul kedves habitus a figyelemről és a szerethetőségről szól, ezekért sok mindent hajlandóak megtenni az előzékeny egyének. A nagyfokú önzetlenség számukra arra szolgál, hogy épüljön az önértékelés, azonban a valóságban az extrém kedvesség mögött önbizalomhiány és alacsony önbecsülés áll.

A konfliktusok a legfőbb ellenségeik

Fontos kiemelni, hogy ezek az elbűvölő személyek sokat foglalkoznak a saját belső világukkal, de mivel ott kaotikus, akár szorongató és félelmetes dolgokat látnak, igyekeznek a külvilág felé kompenzálni. Ezzel ideig-óráig bizonyos mértékben enyhítik a feszültséget, de mivel az hosszú távon nem oldódik, a kedveskedés egyfajta átmeneti, tüneti kezeléssé válik.

A cukormázas személyekre jellemző, hogy nem mernek konfrontálódni, a konfliktus számukra kifejezetten veszélyes, hiszen általa elveszíthetik a biztonságérzetüket. Azzal viszont, hogy sosem vállalják fel a gondolataikat, érzéseiket, véleményüket, észrevétlenül elnyomják és háttérbe szorítják önmagukat

– részletezi a szakpszichológus.

Elsődlegesen mások által határozzák meg magukat, ez viszont olyan, mintha állandóan készenléti állapotban lennének. Folyton azt figyelik, hogy mit kell tenniük azért, hogy szeressék őket, és az elhagyástól való félelmük ne váljon valóra. Lényeges aspektus a túl kedves emberek kapcsán az is, hogy ritkán tudnak nemet mondani, ami kéz a kézben jár a konfliktuskerüléssel. Mindezek következtében kialakulhat a végletes alkalmazkodás.

A pszichoterapeuta azt is hozzáteszi, az édes egyéniségek gyakran akkor érzik biztonságban magukat, ha életük különféle helyzeteit jó értelemben, tehát kedvességgel manipulálva irányíthatják. Így válnak a társaságában egyszerűvé, széppé és kellemessé velük az élmények. Csakhogy ez a lefegyverző megoldás vagy megszelídítés ugyancsak túlkompenzálás.

Sokat számít mások visszajelzése

Ezt a fajta fellépést egy idő után, például a munkahelyen vagy baráti társaságban a környezet is észreveheti. Érezhetővé válhat a túlzás, a szélsőséges hozzáállás, és az, hogy ez nem egy természetes viselkedés. Az is feltűnhet, hogy a nagyon kedves emberek sosem mondanak nemet, a társaságukban mindig a másik igényei szerint történnek a dolgok. Nincsenek határok, megfelelés és akár kényszeresség viszont igen.

A környezetnek joga van visszajelzést adni, ha ez a magatartás már nem komfortos, tolakodóvá, akár fojtogatóvá válik

– emeli ki dr. Makai Gábor.

Főleg azért, mert valójában az ismerősök, barátok, kollégák, vagy a család az, akik fenntartják a mentális szempontból egészségtelen helyzetet. Ilyenkor az első és legfontosabb, hogy felismerjük, a hozzánk közel álló viselkedése mögött félelem húzódik meg. Ezt követően lényeges lenne nem megszégyenítő módon, de megerősíteni, hogy nem csak akkor szeretjük őt, amikor kedves vagy jól csinál valamit. Ezzel párhuzamosan bátoríthatjuk arra, hogy húzza meg a személyes határait, kezdjen el nemet mondani, és hangot adni a saját, akár a miénktől eltérő véleményének. Minél többször tapasztalja meg, hogy a félelmei nem válnak valóra és nem érkezik negatív reakció, annál inkább enyhülhetnek a régi berögződött működésmódok.

Jó megoldás lehet például egy munkahelyi szituációban, ha ahelyett, hogy azt mondanánk, „sok vagy azzal, ha minden nap kávét hozol nekem”, azt fogalmazzuk meg, hogy „jobban esne, ha együtt mennénk ki kávét főzni, és közben beszélgetnénk”. A lényeg tehát a közös alternatíva kialakítása, ami hosszú távon kifejezetten jót tehet a kapcsolatnak.

Az extrém kedvesség hátrányai

1. Kihasználnak – Ha valaki mindig kész segíteni és sosem húz határokat, könnyen akadhatnak olyanok, akik ezt természetesnek veszik és visszaélnek vele. Ilyenkor a kedvesség egyoldalú teherré válhat.

2. Elvárás lesz – A folyamatos alkalmazkodást az emberek idővel megszokják, és már nem gesztusként, hanem alapvetésként kezelik. Ha pedig az illető egyszer nemet mond, az csalódást vagy értetlenséget okozhat.

3. Önfeladás – A túlzott kedvesség során az ember háttérbe szoríthatja saját igényeit, érzéseit és határait. Egy idő után azt érezheti, hogy másokról gondoskodik, miközben önmagára alig marad ideje és figyelme.

4. Az őszinteség megkérdőjelezése – Amikor valaki mindig mindenkivel kedves, felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire őszinték a szavai és a viselkedése. A rendkívüli megfelelés néha hiteltelenné tesz.

5. Érzelmi kimerültség – Az állandó odafigyelés és alkalmazkodás mentálisan és érzelmileg is fárasztó, főleg, ha kevés viszonzás és támogatás érkezik cserébe.

6. A harag megjelenése – A nemet mondás képtelensége, az elfojtott érzések és felgyülemlett sérelmek egy ponton belső feszültséggé alakulhatnak, melyek frusztráció, düh, keserűség formájában törhetnek a felszínre.