

Az anyák napja eredete egészen az ókorig vezethető vissza, amikoris a görögök tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának, az istenek anyjának tiszteletére. Ezek a rituálék a természet újjászületésével fonódtak össze, szimbolizálva a termékenységet és az élet folyamatosságát.

A középkori Angliában az ünnep vallási köntöst öltött, és a húsvéti nagyböjt negyedik vasárnapján tartották a „Mothering Sunday”-t. Eredetileg ez a nap nem a vér szerinti édesanyákról szólt, de később a hagyomány családi jelleget öltött: az út mentén vadvirágokat szedtek az emberek, és egy különleges süteménnyel, a Simnel-tortával köszöntötték édesanyjukat.
A modern amerikai anyák napja gondolata eredetileg politikai és békepárti gyökerekből táplálkozott az 1870-es években. Julia Ward Howe költőnő és aktivista a polgárháború borzalmai után tette közzé „Anyák Napi Kiáltványát”, amelyben az anyák összefogását sürgette a háborúk ellen.
Az anyák napja hivatalos „anyja” Anna Jarvis volt, aki saját édesanyja, a szociális munkás Ann Reeves Jarvis emlékét kívánta megörökíteni. 1905-ben, anyja halála után Anna kampányt indított, hogy a naptárba kerüljön egy nap, amelyen mindenki kifejezheti háláját saját szülőjének. 1908-ban tartotta meg az első emléknapot.
Anna Jarvis erőfeszítései 1914-ben értek be, amikor Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke hivatalos állami ünneppé nyilvánította május második vasárnapját. Wilson rendelete értelmében a napot a nemzeti lobogó kitűzésével és az édesanyák iránti tiszteletadás kinyilvánításával kellett ünnepelni.
Ironikus módon az ünnep megalapítója, Anna Jarvis élete utolsó évtizedeit az anyák napja elleni harccal töltötte. Mélyen felháborította, hogy a virágárusok, az üdvözlőlap-gyártók és a cukrászok hatalmas üzletet csináltak az érzelmekből, háttérbe szorítva az ünnep intimitását. Anna szerint a kézzel írt levél többet ér bármilyen drága ajándéknál.
Magyarországra a húszas évek közepén jutott el az ünnep híre, köszönhetően a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt aktív tevékenységének. Az első hivatalos ünnepséget 1925-ben rendezték meg, de akkor még összevonták a virágvasárnappal, és a hangsúly a vallásos áhítaton volt.
Bár a legtöbb ország május második vasárnapján ünnepel, Magyarországon 1928-ban miniszteri rendelet rögzítette május első vasárnapját hivatalos időpontként. Ez a döntés azóta is él, és különleges ritmust ad a tavaszi ünnepkörnek hazánkban, hiszen mi köszöntjük legkorábban az édesanyákat.
A világ minden táján ünneplik, mégis az anyák napi szokások igen eltérőek lehetnek. Most kiderül, hogy különböző országokban, hogyan kedveskednek édesanyjuknak.

Nagy-Britanniában az ünnepet ma is a „Mothering Sunday” névvel illetik, és szigorúan a nagyböjt negyedik vasárnapján tartják. A britek számára ez egy klasszikus családi nap, amikor a gyerekek reggelit készítenek az ágyba, és tradicionálisan mandulás Simnel tortát sütnek. Az ünnep hangulata itt kevésbé harsány, inkább a meghitt, otthoni pillanatokról és a teázási szertartásokról szól.
Franciaországban az ünnepet viszonylag későn, csak május utolsó vasárnapján vagy június elején tartják, attól függően, hogy mikorra esik a pünkösd. Tradicionálisan egy különleges, virág alakú tortával készülnek az éttermek, és a gyerekek gyakran saját készítésű ajándékokkal lepik meg anyjukat. Manapság már itt is a parfüm, az ékszer és a közös ebéd dominál, de az ünnep tiszteletteljes, elegáns jellege megmaradt.
Japánban az anyák napja, vagyis a „Haha no Hi” szimbóluma a szegfű, amely a japán kultúrában a tisztaságot és az anyai türelmet jelképezi. A gyerekek ezt ajándékoznak, és rajzokat készítenek vagy kalligrafikus üzeneteket írnak. Gyakori szokás, hogy ezen a napon a gyerekek átvállalják a házimunkát, hogy édesanyjuk pihenhessen.
A „Dia de las Madres” május 10-én van Mexikóban, és az év egyik legfontosabb eseményének számít. A nap gyakran egy hajnali szerenáddal kezdődik: a családok mariachi zenészeket bérelnek, akik az édesanya ablaka alatt éneklik el a „Las Mañanitas” című tradicionális dalt. Az anyák ilyenkor nem főzhetnek, mindenki az ő kényelmüket szolgálja.
Az anyák napja az esős évszak végéhez kötődik, amikor a természet kivirul és bőséges a termés. Az „Antrosht” néven ismert ünnepség Etiópiában általában három napig tart, és a közösség erejét, valamint az anyaságot dicsőíti. A családtagok alapanyagokat hoznak a közös lakomához, majd együtt készítik el a tradicionális pörköltet. Az étkezés után a nők az arcukat vajjal kenik be, majd rituális táncokat járnak a férfiak éneke mellett.
Az olaszok, akik híresek a „mamma” iránti rajongásukról, május második vasárnapján tartják az ünnepet. Ilyenkor minden az édesanyák körül forog, a családi ebédek pedig legalább öt fogásból állnak, ahol a tradicionális leves, házi tészta és a különleges borok mellett a szív alakú süteményeké a főszerep. A gyerekek verseket tanulnak és apró ajándékokat készítenek, de a felnőtt férfiak is hazafele tartanak ezen a napon, kezükben egy hatalmas azálea-bokorral.
Még több érdekesség az anyák napja eredetéről:
Ezek a cikkek is érdekesek lehetnek:




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.