Nagyszülő eltiltása az unokájától, akivel a kanapén ülnek mosolyogva.

Tényleg szükség van ilyen szigorra a nagyszülővel szemben? A szakértő szerint ez áll a döntés mögött

család
PUBLIKÁLÁS: 2026. március 27. 17:45
Nehéz helyzetekben olykor nagyon fájdalmas döntések születnek. Ezek a leggyakoribb okok, amiért egyes szülők a nagyszülő eltiltása mellett döntenek. Vajon jogos lépés, hogy ezzel megvédjük a gyerekeket a lehetséges negatív hatásoktól, vagy épp ezzel tesszük a lehető legrosszabbat?

Az idősebb generáció a gyerekek életének egyik legértékesebb része. A rengeteg szeretet és gondoskodás mellett, amit tőlük kapnak, sokat tanulhatnak is egy másik generációtól. Ennek ellenére, vannak olyan összetett és bonyolult helyzetek, amikor a szülők úgy döntenek, meghúzzák a határokat, és korlátozzák vagy akár teljesen meg is szakítják ezt a kapcsolatot. Indokaik sokrétűek lehetnek. Mutatjuk a leggyakoribb okokat, amelyek egy nagyszülő eltiltása mögött állhatnak.

Anya és lánya veszekszik a kanapén a nagyszülő eltiltása miatt.
A nagyszülő eltiltása az unokáktól: tényleg szükség van erre a szigorra a szülők részéről?
Fotó: fizkes /  Shutterstock 
  • A gyerekkori tapasztalatok befolyásolják a szülők határhúzását.
  • A szülői döntések tiszteletben tartása fontos szempont.
  • A konfliktusok szinte mindig hosszú távú, összetett kapcsolati dinamikákra vezethetők vissza.
  • A cél nem a nagyszülő büntetése, hanem a gyermek védelme.

A családi kapcsolatok – főleg az igazán szorosak – érzelmi biztonságot nyújtanak a gyerekeknek, de sok feszültséget is kelthetnek. A nagyszülő-unoka kapcsolat ebből a szempontból egy még érzékenyebb viszony, hiszen több generáció tapasztalatai, értékítéletei és traumái találkoznak benne. Ha egy szülő úgy érzi, a kapcsolat nem szolgálja a kicsi érdekeit, vagy több negatív hatást kelt, mint amennyi értéket ad, nehéz és tudatos döntést hozhat, hogy megvédje gyermekét.

A nagyszülő eltiltása az unokáktól: a szülők sara vagy a gyerekek jogos védelme?

1. Biztonsági intézkedés

A legtöbb esetben egy nagyszülő eltiltása mögött a féltés áll. A biztonságos légkört és kapcsolódást nem csupán fizikai értelemben kell mérlegelniük: egy nagyszülő viselkedése negatívan befolyásolhatja az unokát, ha az kiszámíthatatlan, félelmet kelt benne vagy érzelmileg megterheli őt – kiváltképp fiatal, fejlődő korban. Ez lehet akár a nagymamára vagy nagypapára jellemző felelőtlen döntéshozatali készség, erős kritikák megfogalmazása, manipulációra való hajlam vagy bármilyen határátlépés.

Általában hosszas mérlegelések előzik meg a nagyszülő eltiltását. Ilyen esetekben a szülők döntése nem azt a célt szolgálja, hogy konfliktust generáljanak a családban, csupán – természetes módon – a gyermek biztonságos fejlődését tartják prioritásnak.

2. Transzgenerációs traumák befolyása

A pszichológia jó ideje foglalkozik azzal, hogyan öröklődnek tovább a generációk között a különböző viselkedési minták és érzelmi sérülések. Sok szülő, aki úgy dönt, korlátozza egy nagyszülő láthatósági jogát, saját gyermekkori tapasztalatait értelmezi újra, amikor ő maga is szülővé válik. Ebben az időszakban sok dologra másképp tekint, mint korábban.

„Ilyenkor egy felnőtt visszagondol saját gyermekkori fájdalmas élményeire – olyan élményekre, amelyek tartós traumához és személyes kapcsolati nehézségekhez vezethettek" – magyarázza Erika Jordan, párkapcsolati tanácsadó a Your Tango cikkében.

Ami régen talán természetesnek tűnt, azt édesanyává vagy édesapává válva már sértőnek, mérgezőnek, károsnak láthatja. Ez a felismerés sok szülőt arra késztet, hogy eltiltsa a nagyszülőket az unokáktól, mert szeretné megszakítani azokat a mintákat, amelyek az ő életükben nehézségeket szültek. Egyszóval szeretné elkerülni, hogy a gyermekük is részese legyen a transzgenerációs traumáknak.

Nagyszülő eltiltása miatt veszekedő anya és lánya.
A transzgenerációs traumákra válaszként adott védelmi ösztön hatása képes olyan erőteljes lenni, hogy a szülők a teljes eltiltás mellett döntsenek.
Fotó: Prostock-studio /  Shutterstock 

3. Bizalmi problémák

A nagyszülő-szülő kapcsolatok talán legrizikósabb területe a szülők által kijelölt szabályok és határok tisztelete. Ha egy nagyszülő rendszeresen felülírja a szülői döntéseket, titkos szövetséget köt az unokájával (például édességet, pénzt ad az unokának annak ellenére is, hogy az anya azt kérte, ne tegye), megkérdőjelezi a szülői szerepköröket, azzal aláássa a szülő belé fektetett bizalmát.

Dr. Gloria Brame, terapeuta szerint a nagyszülők irányába tanúsított bizalmatlanságnak rengeteg oka lehet:

„A gyermekekre vonatkozó szabályok megszegésétől, egészen a szélsőségesebb helyzetekig (például családon belüli erőszak vagy nárcizmus) terjed. Néhány szülő nem akarja, hogy a szülei úgy bánjanak a gyermekeikkel, ahogy velük bántak gyerekkorukban" – mondja a szakember.

Az is előfordulhat, hogy a tiltás mögött nem vagy nemcsak a nagyszülő viselkedése áll, hanem a szülő félelmei és feldolgozatlan sérelmei, konfliktusai. A múltból hozott traumák, a kontrollvesztéstől való rettegés és korábbi családi konfliktusok is befolyásolhatják a szülők nagyszülő és unoka kapcsolatára adott reakcióit. Ha ez a konkrét eltiltásig vezet, az jellemzően nem egyetlen rossz élmény miatt történik, hanem egy összetett kapcsolati dinamikára vezethető vissza a szülő és a nagyszülő között.

Az alábbi videó segíthet megérteni a transzgenerációs traumák működését:

A következő cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.