Rossz szülőből jó nagymama öleli az unokáját a kanapén

Nárcisztikus anyából imádnivaló nagymama? Erre számíthatsz, ha megszületik az unoka

pszichológia
PUBLIKÁLÁS: 2026. február 04. 09:33
Nem volt könnyű gyermekkorod? Rettegsz, hogy a történelem megismétli önmagát – csak most a gyermekeddel? Ez az aggodalom teljesen érthető, de nem feltétlenül reális. Vajon lehet egy rossz szülőből példás nagyszülő? Mutatjuk a kíméletlen igazságot!

Amikor születik egy unoka, a családi dinamika teljesen megváltozik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egykori sérelmeket és konfliktusokat elnyeli az éter, de az biztos, hogy valamilyen elmozdulás történik. Más lesz a távolság, a felelősség mértéke és sokszor a szülők, nagyszülők viselkedése is. Kérdés, hogy mennyire. Nézzük, válhat-e egy rossz szülőből remek nagyszülő a gyermekeid számára!

Rossz szülőből jó nagyszülővé vált nagymama olvas az unokájának a fotelben.
Lehet egy rossz szülőből jó nagyszülő?
Fotó: Pressmaster /  Shutterstock 
  • A szülői és nagyszülői szerepek között nincs teljes megegyezés. 
  • A gyermeked nem ugyanazt a kapcsolatot éli meg, mint te.
  • A nagyszülők hatása általában korlátozottabb, és kevésbé formálja az unokák személyiségét.

Lehet egy rossz szülőből jó nagyszülő?

Miért viselkedik másképp egy szülő nagyszülőként? A szerepváltás pszichológiája

Egy új szerep (nagyszülő) új hozzáállást, új viselkedést hoz magával. Szülőként hatalmi pozícióban vagy, ezért a gyermeked életében te vagy a döntéshozó, te vagy a kerek egész és te adod meg a mindennapok kereteit is. Egy nagyszülő feladatköri leírásában ezek nem szerepelnek, vagy legalábbis nem olyan mértékben. A kontroll, a felelősség sokkal kevesebb. A nagyszülő-unoka kapcsolat az idő és az érzelmi intenzitás szempontjából is lazábbnak mondható.

Ez nagy különbség! Ha például egy anya kritikus, túl kontrollmániás vagy érzelmileg elérhetetlen volt, nagyszülőként képes lehet kilépni a védekező mechanizmusai mögül és kevésbé rideg hozzáállást mutatni az unokája felé, mivel pszichológiai értelemben már egy másik szerepet vállal. Egy olyan szerepet, amelynek kevesebb súlya van, kevesebb nyomással.

A gyereked nem te vagy

„A szüleid valószínűleg jobban fognak bánni az unokájukkal, mint veled, de ami fontosabb: a gyermeked sokkal kevésbé fogja fenyegetőnek vagy veszélyesnek érezni a nagyszülője őrültségét, mint te gyerekként, mert az együtt töltött idejük sokkal korlátozottabb. A nagyszülőknek nincs befolyásuk az unoka életére" – magyarázza Dr. Samantha Rodman Whiten klinikai pszichológus a Your Tango cikkjében.

A gyerekkori tapasztalatod mély nyomot hagyott benned, meghatározó volt, hiszen függtél a szüleidtől, nem volt választási lehetőséged. A viselkedésük hosszú távon formált téged, a látásmódodat, az önértékelésedet. A gyereked viszont nem ugyanebben a helyzetben van most. Nincs kiszolgáltatva ugyanannak a szülői magatartásnak.

Rossz szülők miatt síró és szorongó kislány.
„A gyermeked nem fogja úgy érezni, hogy csapdába esett, nem lesz ijedt vagy magányos, ahogyan te érezted magad ennyi idősen" – nyugtatja az olvasókat Dr. Samantha Rodman Whiten.
Fotó: Dikushin Dmitry /  Shutterstock 

„Például, ha te állandó veszekedések és káosz közepette nőttél fel, akkor most lehet szorongásos zavarod az állandó stressz miatt, de ha a gyerekeddel meglátogatod a szüleidet, és ő hallja, ahogy a nagymama kiabál a nagypapával, akkor valószínűleg csak annyit fog gondolni, hogy a nagymama goromba" – mondja a pszichológus.

A te gyermeked nem él együtt a te szüleiddel, így nem függ tőlük érzelmileg és egzisztenciálisan sem, ezért még ha a „rossz szülő” ugyanazt a rád mérgezően ható, rossz szülői viselkedést tanúsítja is, rá nem úgy fog hatni, ahogy anno rád. Ami neked fenyegetést jelentett, neki lehet, hogy egyszerűen csak furcsa vagy zavaró lesz. A gyerekek megélései egyszerűbb módon működnek, nincsenek terhelve múltbéli élményekkel (vagy esetleges traumákkal).

Hogy hat egy rossz szülő az unokákra?

Mivel személyiségformáló hatása főleg a tartós, intenzív és mindennapi kapcsolatoknak van életünkben, és a nagyszülő-unoka kapcsolatok csak ritkán ilyenek (nem élnek együtt, nincs döntéshozói szerepe a nevelésben), így a hatása is kevésbé intenzív. Nem elhanyagolható, de nem sűrűn okoz traumatikus élményeket.

Amikor te attól tartasz, hogy a szüleid ártani fognak a gyermekednek, akkor valószínűleg nem a jelenlegi helyzetet értékeled, hanem a saját múltadat vetíted ki az ő kapcsolatukra, ami egyrészt természetes, másrészt viszont az emlékezet és az érzelmi tapasztalatok nem objektívek, nem ugyanolyan hatásokkal bírnak.

Fontos azonban különbséget tenni a „nehéz” és a „veszélyes” szülő között. Függőség, erőszak, súlyos pszichés zavar vagy kontrollvesztett viselkedés esetén a távolságtartás nem érzelmi döntés, amit mérlegelned kell, hanem egy szükségszerű határkijelölés!

Ha a te szüleid inkább csak kritikusak, tolakodóak, gyengék az érzelmek kifejezésében, akkor a gyereked számára ez a kapcsolat valószínűleg nem lesz traumatikus, inkább csak furcsa, idegesítő vagy zavaró.

A te mentális egészséged is ugyanolyan fontos, mint a gyerekeidé, ezért ha érzelmileg megterhelő, hogy látod a szüleidet, akkor talán ne tedd. Legalábbis addig ne, amíg nem találsz egy terapeutát, aki támogatni tud, és veled együtt kidolgozhatja a megküzdési stratégiádat

– tanácsolja a pszichológus.

Az alábbi videó segíthet, hogy nyíltan beszélgethessetek a gyermekeddel az érzéseiről, valódi élményeiről:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.