Mindenkinek van valami, amitől szorong, de amikor ez a félelem aránytalanul erőssé válik, és irracionális rettegést okoz, már fóbiáról beszélünk. A fóbia nem csupán egy kellemetlen érzés, hanem egy pszichológiai rendellenesség, ami ténylegesen befolyásolhatja az érintettek életminőségét.

Mindenkinek van valami, amitől kirázza a hideg. Egy váratlan sikoly, egy szúrós tekintet, egy pókhálós sarok. De a fóbia nem egyszerű félelem – ez annál jóval több. Ez egy mélyen gyökerező, irracionális rettegés valamitől, ami a legtöbb ember számára teljesen ártalmatlan tűnik.
A pszichológia szerint a fóbiák a szorongásos zavarok közé tartoznak, és akár a legegyszerűbb dolgok is kiválthatják: például egy ajtónyikorgás, egy madár röpte, vagy akár a ketchup látványa. Igen, jól olvastad.
Ezek a különös fóbiák gyakran gyerekkori traumából, szorongásos hajlamból, vagy egy furcsa emlékből alakulnak ki, és bármennyire is tűnnek egy kicsit nevetségesnek, az érintettek számára nagyon is valóságosak.
Mennyire gyakoriak? A statisztikák szerint a világ lakosságának közel 12%-a küzd valamilyen specifikus fóbiával élete során. Ez nem is olyan kevés.
Az ismertebb fóbiák – mint a magasságtól vagy a pókoktól való félelem – mellett léteznek olyanok is, amik hallatán csak pislogunk. Most ezekből hoztunk pár igazán megdöbbentő példát.
A mortuusequusphobia – azaz a ketchupfóbia – elsőre szinte komikusnak tűnik. Pedig az érintettek akár pánikrohamot is kaphatnak egy adag piros szósztól. Számukra a ketchup szaga, látványa vagy állaga valóságos rémálom.
A „mortuusequus” egyébként latinul annyit jelent: „halott ló”. Ettől csak még bizarrabb az egész, ugye?

Az ornitofóbia, vagyis a madaraktól való félelem, sokszor gyerekkori ijedtséghez köthető. Egy szemtelen galamb a főtéren? Egy rémálomszerű verébcsapat? Bármi elég, hogy valaki egy életre rettegjen a kis szárnyasoktól.
Ráadásul nem is olyan ritka, mint gondolnád: például Scarlett Johansson is nyíltan beszélt a madaraktól való szorongásáról.
(Tuti, hogy Hitchcock nem tartozik az ornitofóbiások kedvenc rendezői közé.)
Az entamafóbia az ajtóktól való félelem. De nem a fa vagy az üveg miatt, hanem amit szimbolizálnak: a bizonytalanságot, az ismeretlent. Az érintettek gyakran szoronganak a belépéstől, de néha a nyitott ajtók is rémisztőek lehetnek számukra.
Ez a fóbia gyakran kapcsolódik más terekhez kapcsolódó szorongásos zavarokhoz, mint az agorafóbia vagy a klausztrofóbia.
A trypofóbia, a lyukaktól való irtózás. Aki ebben szenved, annak a méhsejtek vagy akár egy buborékfólia látványa is elég, hogy rosszul legyen.

Bár hivatalosan nem minden országban ismerik el pszichiátriai zavarként, a tünetek valódiak: szorongás, hányinger, libabőr.
A omfalofóbia talán az egyik legbizarrabb félelem. A köldök látványa, vagy akár az érintése is undort, rettegést válthat ki az érintettekből. Egyesek leragasztják, mások kerülik a strandokat, nehogy szembesüljenek ezzel az apró testrésszel.
A fóbia nem vicc. Ne legyints rá – inkább beszélj róla. Mert az első lépés mindig az, hogy nevén nevezzük, amitől félünk.
A fóbiák kezelhetőek: egy pszichológus, a kognitív viselkedésterápia és relaxációs technikák is segíthetnek a leküzdésében.
A 7 leggyakoribb fóbia a világon:
Ezek is érdekelhetnek:


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.