Hurka- és kolbászkészítés bicikli tekerésével: „A miénk a legnagyobb lábhajtású eszközpark a világon”

Aki járt már disznóvágáson, az pontosan tudja, hogy miként zajlik a hurka- és kolbászkészítés, s talán azt is tapasztalta, hogy időnként milyen nehéz ledarálni hozzá a fagyott húst. Egyebek között ennek a megkönnyítésére találta ki Biró Szabolcs az egyedülálló, bicikli hajtással működtetett szerkezetet, amely segítségévével könnyedén elvégezhető maga a darálás, majd a töltés is.

Hurka- és kolbászkészítés biciklivel: forradalmi eszköz tölti meg a műbeleket

„Csapatépítő hozadéka is van”

Gépész lévén Szabolcs mindig is rajongott a különös szerkezetekért. Az első lábhajtású darabja poénból született több mint húsz évvel ezelőtt, ami egy faeszterga volt. 

– Egyik öltet hozta a másikat, rengeteg roncstelepről megmentett bringa, padlásról előkerült kézi hajtány éledt újjá és kapott más értelmet a kezeink között – meséli. – Még 2015-ben hoztuk létre a kezes-lábas játszóházat, 227 darabból áll jelenleg az eszköztárunk, és tudomásom szerint világelsők vagyunk ezzel az állománnyal. Szinte bármit meghajtunk biciklivel: ugrálóvárat, generátort, kávéfőzőt. Mobil játszóházként rendezvényeket színesítünk, gyerekeket és felnőtteket is szórakoztatunk, járunk családi napokra, falunapokra, céges rendezvényekre. Évente 100-150 eseményen veszünk részt. A téli időszak egyik nagy slágere a kolbász- és hurkatöltő szerkezet. Alapja egy hagyományos kézi húsdaráló és egy hurkatöltő, aminek nem változik az alapvető mechanizmusa, mert amikor kiürül a kis tartálya, ugyanúgy vissza kell tekerni és újra tölteni benne a puttonyt. A különbség annyi, hogy a húsdarálót és hurkatöltőt sem kézzel, hanem lábbal, vagyis egy-egy bicikli segítségével hajtjuk. Az utóbbinál, nem mindegy a tempó, mert ha túl gyorsan tekerjük, akkor kiszakadhat a bél, ha túl lassan, akkor levegős lesz. Kell egy összhang azok között, aki a bringát hajtja, és aki a hurkát tölti, így csapatépítő hozadéka is van, az élmény mellett.

„A csodájára járnak”

Szabolcsék rengeteg rendezvényen vettek már részt a kolbász töltő biciklivel, aminek mindig óriási sikere volt.

– Gyakran keresnek meg baráti társaságok is, hogy ezzel dobják fel a disznóvágást – meséli. – Mi elvisszük, feltelepítjük a kért eszközt, a használat pedig már a résztvevőké. Egymást fotózzák, videózzák, jókat szórakoznak, miközben valaki tekeri a biciklit, ezáltal darálják a húst, majd fűszerezik, összekeverik és jön a töltés. Minden rendezvény emlékezetes pontja, amikor valakinek fel kell rá ülni és megtekerni. Gyakran megélem, hogy ha mondjuk kiállítjuk egy rendezvényen, akkor nem marad dísztárgy, hanem használati eszközzé válik. Ha lerakjuk valahova, biztos, hogy hirtelen ott terem körülötte ötven ember. Kicsit a csodájára járnak, ami nagyon jól esik, de szerintem e mögött az eszköz mögött nincs nagy tudomány. Ez csak egy műszakilag jól megkonstruált szerkezet, aminak abban áll a varázsa, hogy eltér a hagyományostól. Aki felül rá, biztos, hogy mosolyogni kezd és a vele együtt lévők is. Mindig nagy nevetések övezik, de tudni kell, hogy ezeken a helyeken már sokszor emelkedett a hangulat a pálinkától. Épp ezért, ez az egyik legveszélyesebb biciklink, hisz itatja magát. Sorra jönnek az emberektől a kérdések: „Te csináltad, gyere ide, mit iszol?!” Jótékonysági kolbásztöltés is van a kínálatunkban. Egy cég finanszírozza ezt a projektet, a saját dolgozóinak élmény délelőttöt vagy délutánt nyújt a programmal, az alapanyagokból kétszeres mennyiséget rendelnek, a munkatársak viszik haza a felét, a másik felét pedig rászoruló családoknak adjuk.

„A fiaim tesztelik az eszközöket”

Az érdekes és szerethető alkalmatosságok híre szinte már az egész országot elérte. Sok megunt, kinőtt biciklit adományoznak az emberek Szabolcsnak, így az újabb darabok régóta ezek újrahasznosításával készülnek el.

– Nagyon szeretem a kreatív alkotást, látom magam előtt a végcélt, sokszor le sem rajzolom, mert nincs rá szükség, hogy asztalon tervezgessek – avat be a részletekbe. – Egyszerűen becsukom a szemem és látom magam előtt, hogy fog kinézni. Követőktől rendszeresen kapok internetes videókat, például olyat, amin egy afrikai törzs lakója biciklivel forgat egy mosógépet. Laikus szemmel, jópofának tűnnek ezek, de alaposabban megnézve látni, hogy semmilyen gépészeti szaktudás nem kell egy ilyenhez. Körülbelül húsz perc alatt össze lehet őket rakni. A mi eszközeink fejlesztése legalább két hét, egy hónap, mire összeáll a teszteléssel együtt. Mi figyelünk arra, hogy gépészeti értelemben is megállják a helyüket. Például a kávéfőző bringánk, egy 5 bicikliből álló flotta, az egyik a kávét darálja, a maradék négy pedig annyi áramot termel, hogy el tudjon működtetni egy régi, bedugós, kotyogós kávéfőzőt. Mi olyan eszközöket szeretünk készíteni, amik eredetileg kézzel működnek, s ebből csinálunk mechanikus áttételeken keresztül egy hatékonyabb kerékpáros hajtást, vagy pedig arra használjuk a biciklit, hogy áramot termeljünk vele, és ezt az energiát használjuk fel valamire. Mindkettőnek az a lényege, hogy energiával dolgozunk, ezáltal tudatosítjuk az emberekben, hogy az energia nincs ingyen, dolgozni kell érte. A fő tesztelőim a saját kiskamasz srácaim. Ebbe nevelkedtek bele, hogy apa mindig haza hoz valamit, amit ki lehet próbálni és fél napig nyüstölik az udvaron. Ha alattuk egyben marad a szerkezet, akkor biztos, hogy mindent kibír – árulta el a Fanny magazinnak Biró Szabolcs.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: