5 dolog, amivel az agyára mész a tanárnak: te melyiket csinálod?

1. A reggeli és délutáni „csak egy percet beszéljünk”

Tudom, hogy elfoglalt vagy. Én is. Reggel nyolckor nekem 30 (vagy több) kisgyerekre kell figyelnem, akiknek a cipőfűzőjétől a lelki békéjéig mindenért én felelek. Nincs időm pont akkor megbeszélni, hogy a Bencusnak tegnap este milyen volt a széklete, vagy hogy a családi nyaralás alatt hogyan birkózott meg a tengeri sünnel. Hidd el, fontos, de nem akkor. A délutáni csúcsforgalomról nem is beszélve. Képzeld el, hogy a te munkahelyeden próbálna meg valaki a mosdó előtt elkapni egy gyors megbeszélésre, miközben a főnököd már a vállad fölött liheg. Ugye, hogy nem esne jól? Írj egy üzenetet a KRÉTÁ-ban, kérj időpontot, de a kapuban, kérlek, ne tarts fel!

2. A „ránk ez nem vonatkozik” mentalitás

Ismerős a reggeli káosz a suli előtt? A járdán parkoló autók, a kapu előtt vészvillogóval „csak egy percre” otthagyott kocsik, a forgalommal szemben behajtók? Na, azok a szabályok és kérések nem azért vannak, hogy a szülőket szívassuk velük. Amikor te is ezt teszed, nem csak a rendszert borítod fel, de a többi szülővel is kitolsz, akik öt perccel korábban kelnek, hogy szabályosan tudjanak megállni. És igen, a „csak ma” és a „csak én” is számít. A biztonsági előírásokról már ne is beszéljünk. Ha az a szabály, hogy a szülő csak a portáig mehet, akkor ne mászkálj a gyerekeddel az épületben semmilyen ürüggyel.

3. A passzív-agresszív nyaralási beszólások

„Jaj, de jó Önnek, mindjárt itt a nyári szünet, két és fél hónap szabadság!” – hallom minden júniusban. Ilyenkor legszívesebben a drága szülő kezébe nyomnám az éves munkatervet, a tanmeneteket, a továbbképzési papírokat. A nyár egy része valóban pihenés, de a másik fele felkészülés, táboroztatás, és adminisztráció. Ne irigyeld a „sok” szabadságot, mert a tanév közben egy szabadnap kivétele is kész logisztikai rémálom. És hidd el, szükségünk van arra a pihenésre, hogy szeptemberben újra türelemmel és energiával tudjunk a gyerekeddel foglalkozni.

4. A „túlaggódó helikopterszülő” effektus

Szeretem, ha egy szülő felkészült és érdeklődő. De van egy határ. Amikor valaki egy három oldalas e-mailben kérdez rá a technika órára kért ragasztó márkájára, a hegyező lyukának átmérőjére, és arra, hogy a hurkapálcika hárs- vagy nyírfából legyen-e, akkor érzem, hogy valami félrecsúszott. Bízz bennünk! Ha valami extra fontos, azt jelezni fogjuk. A gyereked túl fogja élni, ha nem a legdrágább, német importból származó temperával fest. Sőt, még az is lehet, hogy jót tesz a kreativitásának.

5. A „szórakozott professzor” (de nem a jó értelemben)

Befizetendő ebéd, aláírandó ellenőrző, beküldendő nyilatkozatok, tornazsák, tisztasági csomag. Ismerős? Minden szülő elfelejt néha valamit. De amikor hónapokig kell könyörögni egy papírért, vagy a gyereknek hetekig nincs váltóruhája tesihez, az már nem a „jaj, de szórakozott vagyok” kategória. Ez a nemtörődömség. Ezzel nem csak nekünk okozol plusz munkát, de a saját gyerekedet is hozod kellemetlen helyzetbe. Egy kis odafigyelés, egy emlékeztető a telefonba, és máris minden sokkal egyszerűbb.

Szóval, a lényeg: partnerek vagyunk a gyereked nevelésében. Segítsük egymást, és ne nehezítsük meg feleslegesen a másik dolgát. Hidd el, ha ezekre odafigyelsz, nem csak a tanár néni lesz hálás, de a gyereked is jobban fogja érezni magát az iskolában. És akkor mindannyian nyertünk.

Lívia néni