Hogyan védekezzünk a deepfake ellen?

PUBLIKÁLÁS: 2026. május 12. 09:45

Görgetjük a TikTokot és már nem is tudjuk, mi valódi és mi nem. A deepfake ellen lehet védekezni, ha pedig átverés áldozatává válnánk, akkor is van kihez fordulnunk.

A kép- és hanganyag már nem kielégítő bizonyíték. Még ha egy hitelesnek tűnő biztonsági kamera felvételét látjuk, nem tudjuk biztosra mondani, hogy valódi. A deepfake megjelenésével könnyen manipulálhatnak felvételeket. Mutatjuk, hogyan védhetjük ki ezeket!

Hogyan védekezhetünk a deepfake ellen? — A deepfake átverések egyre csak terjednek Fotó: Pexels

Ezt kell tennünk, ha deepfake ér minket

A mesterséges intelligencia meggyőzően tud emberi arcokat, hangokat lemásolni, a megjelenített kép a megszólalásig hasonlít az eredeti személyekre. Talán nem is kérdés, hogy ezt miképpen lehet rosszindulatúan felhasználni.

A deepfake átverések nem csupán a politikában, de a közéletben is érhetik a felhasználókat. Néhol szexuális tartalmú videók megjelenése is problémát jelenthet, de a felhasználókat személyesen is megtalálhatják ezek a videók.

Előfordult már, hogy videóhívásban ismert közművek, bankok vagy cégek nevében kerestek fel gyanútlan embereket, a meggyőző megjelenés miatt pedig sikerült elérni, hogy adatokat, pénzt csaljanak ki emberekből, vagy éppen káros szoftvert telepíttessenek velük. Ez az úgynevezett vezérigazgatói csalás. Egyúttal ismert közéleti szereplők, influenszerek nevében is küldhetnek olyan üzenetet, amelyben sürgős pénzutalásra szólítják a felhasználókat.

Így járhatunk el a deepfake átverések esetén:

Figyeljük az apró rendellenességeket: a képek esetében az alkalmazások jobban teljesítenek az embereknél, a videóknál viszont a felhasználók könnyebben kiszúrják az árulkodó jeleket; természetellenes fények, árnyékok, furcsa száj- és szemmozgás, embertelen arcrezdülések, szokatlan haj és bőr textúra, zavaros háttér, bizarr hang és beszéd. Számos olyan apró emberi és természeti vonás van, amit az MI még mindig nem tud tökéletesen leutánozni. Ha közelről figyeljük a videókat, magunk is meggyőződhetünk, hogy valódi-e.
Figyeljünk arra, hogyan jut hozzánk egy adott tartalom: ha hirtelen kapunk egy telefont, ha olyan email érkezik, amelyben azonnali kattintásra buzdítanak, vagy közvetlen veszélyre hívják fel a figyelmet, a tartalom gyanús. Az ilyen átverések épp arra valók, hogy a felhasználók rögtön reagáljanak, kattintsanak.
Tényellenőrzés: Ha csak egy kevésbé ismert, nem hitelesített oldal hozta le a videót és más, hiteles hírportálok nem vették át, már gyanakodhatunk.
Ezt kell tennünk, ha mégis átvertek minket: Magyarországon a rendőrség mellett a Nemzeti Kibervédelmi Intézet felé is jelezhetjük a visszaéléseket, főleg, ha már ért kár bennünket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és partnerei által működtetett Kiberpajzs oldalon is adhatunk be panaszt, ha pénzügyi jellegű visszaélés történt.