"Többet kellett volna csinálnunk" – Hollywood világsztárja megszólalt a Borsnak a kukázott Harry Potter-filmekről – Exkluzív interjú

Különös kosztümöt viselő alakok lepték el Budapestet az előző hétvégén. Ez annyira nem meglepő annak ismeretében, hogy idén is megrendezték a popkultúra fesztiválját, a Comic Cont! Az eseményen több világsztár is részt vett, például a Harry Potter-filmek Luna Lovegoodja, Evanna Lynch, a Csillagkapu Jaffa harcosa, Christopher Judge, a Sárkányok házából ismert Fabien Frankel, a Trónok harca vérfagyasztó Gregor Cleganejét alakító Hafþór Júlíus Björnsson, illetve A Legendás állatok közönségkedvence, Dan Fogler. A Jacob Kowalskit megszemélyesítő, Tony-díjas színész hollywoodi lazasággal válaszolt a Bors kérdéseire.

Dan Fogler exkluzív interjút adott a Borsnak

Úgy tudom, a Harry Potter-előzményfilmekben alakított karaktered, Jacob Kowalski a dédapád miatt különösen fontos a számodra, mivel ő tényleg pékként dolgozott. Miatta vállaltad el a szerepet?

– Ez jó! (nevet) Nem... én ezt csak azután tudtam meg, hogy megkaptam a szerepet. De amire utalsz, az tényleg őrületes. Megkaptam Jacob Kowalski szerepét, a pékét, és amikor megérkeztem a forgatásra, ott állt felépítve Manhattan. Csak annyit mondtam: „Ó, istenem!” Én New York-i vagyok, szóval elhagytam New Yorkot, aztán megint New Yorkban kötöttem ki. Tényleg szürreális volt. 

Úton voltam az első forgatási napomra, amikor az apám azt mondta: „Tudod, hogy a dédapád pék volt, igaz?” 

Fogalmam sem volt róla... Volt egy péksége a Stanton és a Rivington sarkán Manhattanben. Szóval megérkeztem a forgatásra, és azt mondtam: „Látni akarom a pékséget.” Odavezettek, felnéztem a helyre, amit bárhová tehettek volna. Ember... Hát hol találtak neki helyet? Persze, hogy a Stanton és a Rivington sarkán, ahol a dédapámé is volt. Hát nem őrület? Ez nem lehetett véletlen. Varázslatos volt, hogy visszamehettem és beléphettem ebbe a tisztelgésbe a dédapám előtt.

Egy varázslókról szóló filmben úgy tudtál közönségkedvencé válni, hogy te voltál az egyetlen mugli karakter. Ez milyen érzés volt?

– Han Solo sem volt Jedi... (kacsint) Nem is tudom, haver. Remek szerepet kaptam! Azt hiszem, az emberek azért azonosulnak vele, mert olyan átlagos fickó, és tulajdonképpen ő maga a közönség, aki belép abba a világba. Olyan, mint a közönség, aki belép abba a helyzetbe, és áhítattal reagál az összes lényre, a varázslatokra és az emberekre. Így ott ülnek, és azt mondják: „Ó, én is így reagáltam volna.” És így azonosulnak Jacobbal.

De ettől még szerettél volna varászlóvá válni?

– Nagyon! Mindig is varázsló akartam lenni. Olyan boldog voltam, hogy a végén nekem is adtak varázspálcát.

Mit érzel azzal kapcsolatban, hogy valószínűleg sosem fogjátok befejezni a Legendás állatok-filmek történetét?

– Nem is tudom, haver. Elég szomorú. Ötöt kellett volna csinálnunk. Három jó filmet sikerült összehozni. Majd meglátjuk, mi lesz. Soha nem lehet tudni. Lehet, hogy több is lesz.

A The Offer című sorozatban Francis Ford Coppolát alakítottad. Mekkora felelősség volt ez a szerep?

– Hű, hát ő tényleg az egyik legnagyobb rendező. Hatalmas felelősség volt, hogy méltóképpen ábrázoljam őt. Szerencsére rengeteg kutatási anyag állt a rendelkezésemre, és igazán nagy öröm volt ezen dolgozni. Olyan volt, mintha egy időgépben lettem volna, mert a Paramount stúdió területén sétáltunk azon az utcán, ahol ők is jártak, és ahol a Keresztapa híres jeleneteit forgatták... ó, ember! Igen, ez egy igazán szürreális élmény volt.

Nagy A Keresztapa rajongó vagy?

– Ki ne imádná A Keresztapát? Naná! Az volt az egyik első film, amit gyerekként, fiatal színészként láttam. Megnéztem az elsőt, aztán a másodikat is. Ha megnézed ezeket a filmeket, akkor azt mondod magadnak: „Oké, ez egy remek film. Megnézek mindent, amit Coppola valaha rendezett.” Én is pont ezt csináltam. Aztán jön a következő gondolat: „Ó, Pacino, megnézek mindent, amit Pacino csinált.” Aztán ó, ott van De Niro, ott van Brando. Szóval ez olyan volt, mint egy nagyszerű kiindulópont, ahonnan azt mondhattam: „Oké, ki a következő? Kit akarok még megismerni?” Szóval ezt csináltam gyerekként.

Óriási filmekben játszottál, de a legnagyobb elismerés nem a mozi világában ért. Színpadi színészként megkaptad a Tony-díjat. Ez életed legnagyobb sikere?

– Hatalmas pillanat volt, de szerintem életem legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor megszülettek a gyerekeim. Az nagyon különleges volt, de istenem, az a Tony-díj... azért az is az volt! Tudod, gyerek vagy nézed magad a tükörben, a kezedben szorongatsz egy samponos flakon, azt képzeled, hogy az a díjad, gyakorlod a köszönőbeszédedet és az egész egy álom. Az egész olyan mint egy távoli csoda, de tény, hogy megtörtént, én voltam ott, én kaptam meg, ez pedig bizonyítja, hogy az álmok valóra válnak! Tudod, minden alkalommal, amikor ilyenek történnek azt mondom magamban: „Ó, Istenem, miről álmodhatok még?” Azért, hogy lássam, mi történik ezután. Ez az, amiben ezek a dolgok segítenek, önbizalmat adnak ahhoz, hogy egyre nagyobb álmaid legyenek.

Úgy tudom, képregényeket is készítesz. Mi fogott meg ennyire ebben a világban?

– Imádom a képregényeket, tulajdonképpen azokból tanultam meg olvasni. Mindig is imádtam őket. Imádtam a képeket. Elkezdtem rajzolni a szereplőket, majd végül elkezdtem történeteket írni róluk. Aztán játszottam olyan játékokat, mint a Dungeons and Dragons. Az ilyen játékokban lényegében megtestesíted a karaktert, és ha saját karaktereket hozol létre, akkor háttértörténeteket is kitalálsz, megrajzolod a karaktert, kitalálod, hogy néz ki.

Ezeket csak szórakozásból csináltam, alapvetően házi feladatok voltak a filmkészítéshez. Mert képregényeket készíteni és karaktereket kitalálni szerepjátékokhoz lényegében storyboard-készítés. Mint karaktereket kitalálni, a filmekhez és a színészkedéshez. Szóval igen, csak játszottam, és a színészkedés is pontosan ez: játszani és megpróbálni jól érezni magad közben.

Pályafutásod során olyan legendákkal dolgoztál együtt mint Christopher Walken, Johnny Depp vagy Mads Mikkelsen. Ki volt rád a legnagyobb hatással?

– Hű, imádom őket mind! Chris Walken is olyan volt, mint amiről az előbb beszéltünk. Korábban mondtam magamban, hogy „Ó, annyira szeretnék Christopher Walkennel dolgozni.” Aztán tényleg együtt dolgozhattam vele. Hihetetlen volt! Olyan valakivel dolgozni, akiről azt gondolod, hogy biztosan szuper lenne, az őrületes. Tényleg őrületes. És aztán Mads... Imádom őt! A Hannibalban dolgoztam vele, szóval barátok lettünk. És hát Johnny Depp... ember, ő Johnny Depp!

Van egy álmom. Remélem, hogy visszamehetünk és megcsinálhatjuk a Legendás állatok 4-et és 5-öt, és visszahozhatunk mindenkit, aki Grindelwaldot játszotta korábban. Grindelwald folyamatosan változna, Colin Farrelltől Johnny Deppig, majd Madsig. Mert ő egy alakváltó. Érted?

Szerinted ki volt a legjobb Grindelwald?

– Ahhoz, hogy ezt megtudd olvasnod kell a gondolataimban. Képes vagy rá?

Johnny Depp!

– Szent sz*r!

Mi a véleményed az HBO-ra készülő új Harry Potter sorozatról? Sokan kíváncsiak rá, de rengeteg rajongó úgy gondolja, hogy ez még túl korai a filmek sikere után.

– Nagyon kíváncsi vagyok. Kíváncsi vagyok, hogy hogyan fogják ezt kivitelezni… Szeretném látni azokat a részeket, amik a könyvekben szerepeltek, de nem kerültek be a filmbe. Szurkolok neki. Remélem, hogy nagy sikert arat, mert ez jó előjel lenne ahhoz, hogy a jövőben további Legendás állatok filmeket készítsenek.