Kétszáz szelet rántott hús fogyott el a forgatáson: ezeket biztos, nem tudtad az Abigél sorozatról

Kevés olyan magyar tévésorozat van, amely évtizedekkel a bemutatója után is ugyanolyan erősen él a nézők emlékezetében, mint az Abigél. Szabó Magda azonos című regényéből készült négyrészes feldolgozás generációk számára tette emlékezetessé Vitay Georgina történetét, a Matula szigorú világát, no meg a titokzatos szobor legendáját. A sorozat máig a komplett magyar televíziózás egyik legnagyobb klasszikusa, amelyet újra és újra műsorra tűznek.

Ugyan a sorozat premierje 1978 tavaszán, tehát közel fél évszázada volt, ámde ma is nagy népszerűségnek örvend, még a TikTok-generáció is felfedezte magának. A videómegosztó portált időszakosan vírusként lepik el az Abigél legjobb jeleneteiből készített válogatások és egyéb fanvideók, a kommentekből pedig az tapasztalható, hogy fiatalok százai vannak oda még ennyi év után is Zsurzs Éva rendező munkájáért. A közkedvelt sorozat sokadik fellángolásának apropóján most össze is gyűjtöttünk róla néhány olyan kulisszatitkot és érdekességet, amelyeket talán még a legnagyobb rajongók sem ismertek.

Ezeket még te sem tudtad az Abigélről:

Reggeltől estig

A négyrészes sorozat felvételei mintegy fél éven át zajlottak, ami akkoriban szokatlanul hosszú időnek számított. Ennek oka az volt, hogy a történet több évszakon ível át, így meg kellett várni, amíg azok a valóságban is beköszöntenek. Egy-egy forgatási nap általában reggel hétkor kezdődött és este hatig tartott. 

Kétszáz szelet rántott hús

Az egyik ilyen forgatási napon pedig már-már rekordkönyvekbe illő számot produkált a produkció, hiszen munkában megfáradt, nagyétkű színészek és statiszták együttvéve nem kevesebb mint kétszáz rántott húst fogyasztottak el.

Saját sztori

A történet alapjául szolgáló regény személyes élményekből táplálkozik, ugyanis az írónő, Szabó Magda fiatal korában Debrecenben tanított egy olyan intézményben, mely merőben hasonlított a Matulához.

Együttes erővel

Az Abigél eredetileg sorozatformában készült el. A rendező, Zsurzs Éva és a regény szerzője, Szabó Magda együttesen dolgoztak a történet felosztásán, az eredeti szöveg fejezeteiből összesen négy epizódot alakítottak ki. Zsurzs határozta meg, mely jelenetek kerüljenek az egyes részekbe, majd az írónő ismét átnézte a szöveget, és saját stílusában igazította azt. Így született meg a végleges, négyrészes felállás. 

A szobor

A regényben és a sorozatban is központi szerepet játszik a titokzatos Abigél-szobor, amelyhez a főhős segítségért fordul. A felvételekhez azonban nem egy kifejezetten erre a célra készített szobrot használtak, hanem valójában a Budapest V. kerületében álló Korsós nő című alkotás látható. A forgatás idejére pedig ezt a szobrot átszállították a sorozatbeli iskola, a Matula kertjébe, amelynek helyszínéül a Vácrátóti Arborétum szolgált.

Az utolsó szerep

Az iskolaigazgató, Torma Gedeon szerepét Básti Lajos alakította, aki ekkor már súlyos betegséggel küzdött. A Bodrogi Gyula karrierjét megmentő színésznél 1976-ban, 65 éves korában diagnosztizáltak tüdőrákot. A szerepet még a betegség felfedezése előtt vállalta el, és később sem merült fel benne, hogy visszalépjen. Állapota azonban a forgatás alatt romlott, ezért a forgatókönyvön is módosítani kellett. Básti a bemutatót már nem érhette meg, 1977. június 1-jén hunyt el.

Toplisták élén

Az első epizód premierje 1978. április 14-én volt. A sugárzást követően a második részt már több mint 3,5 millió néző követte figyelemmel, így a sorozat a korszak egyik legnagyobb televíziós sikerévé vált. A népszerűség nemcsak a képernyőn jelentkezett: a regény új kiadásai is megjelentek, és rövid időn belül a kiadási listák élére kerültek.