A Magyar menyegző bebizonyította: A néptánc még mindig nagyon menő – Kritika

E hét csütörtökön kerül bemutatásra Káel Csaba legújabb játékfilmje, a Magyar menyegző, melynek kedvéért a filmügyi kormánybiztos 25 év után ült ismét direktori székbe. A romantikával, humorral és persze rengeteg zenével megspékelt táncfilm azzal a fő céllal készült, hogy közelebb hozza a nézőket a magyar népi kultúrához, de közben emellett megható, szerelmes és nevettető pillanatokkal se maradjon adós. Kritikánkból pedig most kiderül, ez hogy sikerült neki!

Szingliként érkezem, házasként távozom

Az 1970-es évek végén játszódó Magyar menyegző két főhőse András és Péter, fiatal pesti srácok, akik a fejükbe veszik, hogy Erdélybe utaznak András unokatestvérének esküvőjére. Az árucsempészéstől sem elriadó fiúk közül az egyik viszont nemcsak napokig tartó italozás és mulatozás elé néz, Péternek ugyanis a lagzi végeztével meg kell kérnie barátja másik unokatestvérének, Katinak a kezét. A táncos bonyodalom viszont még csak itt kezdődik...

Magyar menyegző első látásra

A Magyar menyegző egyik fő kérdése, hogy vajon az ember hisz-e abban, hogy igenis létezik szerelem első látásra, ám a film mégsem egy tipikus szerelmi történet. A rendező, Káel Csaba ugyanis nagyon ügyelt arra, hogy a szavak helyett inkább a tettek beszéljenek, így üres fecsegések és felesleges civakodások helyett valami egészen más eszközre hárul az érzelmek közvetítésének feladata, és ez nem más mint a tánc. Káel a Borsnak adott interjújában is elárulta, szerette volna, ha a tánc nemcsak egy díszítőelem, hanem a dramaturgia szerves része legyen, és ezt a Magyar menyegzőnek maximálisan sikerült abszolválnia.

Az egész mozi ropni fogja

A Kossuth-díjas operatőr, Lajos Tamás által csodálatosan megörökített zenés-táncos jeleneteket látva ember legyen a talpán, aki nem akar táncra perdülni, de akik mégis ülve maradnak, azok sem fognak egy percig sem unatkozni. Erről a jól elhelyezett, néhol lágy, olykor ütős poénok gondoskodnak, melyeknek többsége a hogy, hogy nem a pálinkához kapcsolódik.

De ki kell emelnünk a film főszereplőtrióját, Kovács Tamást (Semmelweis, Hunyadi), Kövesi Zsombort (Együtt kezdtük, S.E.R.E.G.) és a nemsokára a Hogyan tudnék élni nélküled? 2. részében is fontos szerepben felbukkanó Törőcsik Franciskát, akik nem vesztek el a színes kendők, gyöngyökkel vert, csipkés ruhák és a legkülönfélébb hímzésekkel díszített ruhadarabok tengerében, hanem sikerrel töltötték meg élettel a könnyen azonosulható karaktereiket.

Végszó

Túlzás nélkül jelenthetjük ki, Káel Csaba célja beteljesült, a Magyar menyegző megmutatta, a néptánc még mindig elképesztően menő! Nem is lennénk meglepődve, ha a film premierjét követő hetekben, hónapokban rohamosan megnőne a néptáncórákra beiratkozó, érdeklődő amatőrök száma.

Ahogy az sem okozna különösebb meghökkenést, amennyiben a Magyar menyegző csatlakozna a múlt év sikerfilmjeihez a legnézettebb magyar filmek ranglistáján, hiszen Káel alkotása jó eséllyel indul, hogy a 2026-os év első számú slágermozija címért.