Leselkednek ránk az ausztrálok

Bosszús a szegedi világkupa-eredmények miatt Fábián Lászlóné, a megannyi kajakos olimpiai aranyérem megszerzésében oroszlánrészt vállaló edző. A Lucz Dóra, Medveczky Erika, Takács Tamara, Vad Ni­netta összetételű női kajak négyesünk ugyanis csak harmadik lett 500 méteren – még Ausztrália is megelőzte őket.

– Új-Zéland sikere borítékolható volt – elemezte az okokat a Borsnak Kati néni. – Ausztráliától viszont még sosem kaptunk ki. Megdöbbentő! Érthetetlen, hogy döntéshozóink miért engedélyezik a szigetországiaknak a szolnoki edzéseket, hiszen ott minden hasznosat elleshetnek tő­lünk. Tessék, itt az eredmény!

Érdekes, de a világhírű edzőnőt senki sem kérdezi a magyar csapathajók összetételéről, pedig önzetlen tanáccsal szolgálna. Úgy véli, Luczék ebben az összetételben többé nem versengenek együtt.

Csalódást keltő volt Kati néni számára az is, hogy legjobb versenyzője, Takács Tamara a K1 1000 m-es távon második lett, továbbá a K2 500-as fináléban – Vaddal párban – negyedikként zárt.

– A kettesben roppant gyengén lapátoltak, igaz, csak célfotóval maradtak le a dobogóról. Ami dühít: Ta­mara az 1000 méteres döntőt csúnyán eltaktikázta, noha a rajtja pompásan sikerült, aztán meglepetésemre hirtelen „csónakázni” kezdett. Óriási hátrányba került, és bár a második 500-on remekelt, a könnyelműsködésére ráfizetett. Dühös vagyok.

Az edzőnőben annyira felment a képzeletbeli pumpa, hogy megvonta a pünkösdhétfői pihenőnapot Tamarától, aki délelőtt és délután is edzett Szolnokon.