238. oldal - Bezzeganya

Hisztizik, nem fogad szót. A „rossz zsaru” szülő közli, semmi gond, mindjárt felhívom a Nagymamát/Télapót/Húsvéti Nyuszit/tökmindegykit, és nem lesz ez meg az. A zsaru komótosan előveszi a telefonját. A gyerek addig monoton ismételgetett hiszti-mondata/üvöltése átvált kétségbeesett „Neeeee!” kiáltásba. A rossz zsaru összeráncolt szemöldökkel megígérteti, hogy most már hallgatni fog. És a gyerek elhallgat (de minimum elhalkul).

Kpkry harmadik gyermekét várva közel egy hetet töltött a kórházban, mielőtt megindult a szülése. A férj épp egy lagziban bulizott, amikor hívást kapott: jöjjön, mert szül a felesége. A fogadott orvost nem tudták elérni, így az ügyeletes kísérte a szülést.

A HCG-trip során a használó egy teljesen más dimenzióba kapcsol át. A szer rengeteg mellékhatása mellett is csak részben és keveseknél okoz függést. Hatása viszont tartós. Egyszeri megjelenése után a szervezetben akár 40 héten keresztül is tart. A trip során tapasztalt főbb jelenségek az alábbiak.

Már régóta olvasom a Bezzeganyát, de – bár sok mindenről volt véleményem – nem kommenteltem sehova. Bár jómagam is kétgyerekes anya vagyok, mégis kilógok a sorból. Az életkorom ugyanis mindössze 22 év. Páran már most biztos felhördültek, és írják is a kommentet, hogy ennyi idősen két gyerek meg a többi szokásos (a legtöbbször teljesen jogos) véleményt, de hadd védjem meg magam egy kicsit.

Kellemes nyári vasárnap délelőtt volt, egy barátnőm hívott, kísérjem el, mert szeretne néhány új ruhát vásárolni őszre. A férjek vigyáztak a gyerekekre, ritka alkalom, hogy sikerült megszervezni a dolgot. Egy fiatalos divatmárka üzletében válogatott barátnőm – nevezzük most Beának – ruhákat.

Black Cat említette, hogy szívesen olvasna országok ételeiről, persze receptekkel. Az ötletet nagyon jónak tartom, ezért most ennek a sorozatnak az első darabja következik. Az első ország Finnország, mégpedig azért, mert vannak élményeim a helyi ízekkel kapcsolatban.

Van két fiam, egyik hároméves, a másik tíz hónapos. Nemrég észrevettem, hogy a nagyobbik „ész nélkül” megnyom minden piros gombot. Mint a gép. Muszáj neki. Meglátja, szalad, nyomja. Lehet az billentyűzeten:

Stresszt okoz az újszülötteknek az a bevett kórházi gyakorlat, hogy születése után elválasztják anyjától - idézte amerikai kutatók megállapítását a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál.

"Ritka itt a babakocsi, bár páran az európaiakat utánozva használják már. Az itteni legnépszerűbb babaszállító eszköz a textilből készült háti hordozó, amit itt bamboo-nak hívnak. Mindenki úgy tartja, ez megnyugtatja a babákat és így könnyen el is alszanak, sem hasfájás, sem sírás nem gyakori náluk. A nagyobb testvérek is sokszor hordozzák ilyenben a kicsiket. Legkisebb leányom, Gloria a mai napig szeret benne lenni, bár a mostani súlya miatt inkább nővére, Alina vállalkozik a hordozásra, nekem már túl nehéz." - kommentálja a nekem küldött képet Csilla. Aztán döbbenek egy hatalmasat: a televízióban a Travel Channel épp Gambiát mutatja be, az általunk már ismert sárga taxikkal és majmokkal.

Gyógypuszi a fejre, piros színű Smarties hasfájás ellen és „speciális” – valójában sima testápoló – krém a problémás testrészre. Mindegyik hatásos. Kisebb bánatok, apró sérülések esetén bevált praktika az ehhez hasonló módszerek alkalmazása. És működik. Miért? Mert Anya, vagy Apa adja. És annak működnie kell! Nem is kérdés.

A veresegyházi Medvefarmot már unjuk, nemrég két vidéki állatkertet is bejártunk, a budapestiben pedig a múlt héten voltak a gyerekek az iskolával. Olyan helyszínt kerestünk egy családi nap eltöltésére, ahol a kétéves, a hat és féléves és a kilencéves lányaink és mi, felnőttek is jól érezhetjük magunkat, és lehetőleg állatok is vannak.

Most, hogy már elmúltak a gyerekeim egyévesek, rájöttem, hogy az anyatest egyáltalán nem a várandósság teste, hanem a szülés utáni növekedéseké. Hol itt, hol ott gyarapodik, máshol meg csonkul, ott, ahol nem kéne, fogyatkozik, satnya, remegve ráncosodik, mint a puding. Csíkok nőnek a semmiből. Hájpacni, sörte vagy gödrök keletkeznek, mint egy holdbéli tájon, mintha szél fújta volna kócosra, olyan görbe lesz a test deréktájban. Mert a szülés után még a szőr is másképp nő, ne tagadjuk. Ez az egész hakni pedig nem igazán állítható meg azzal, ha veszek egy Béres Alexandra vagy Rubint Réka cédét a neten. Még úgy sem, ha naplót kezdek írni róla másoknak és a magam örömére. Ha az összes barátnőm szurkol, hogy ne formálódjak szét, akkor is kicseréltek, mert anya lettem.

24. hét

Nem virított a címlapokon a hír, pedig az Európai Unió Bírósága nemrég igencsak sok vitát kavaró ügyben hozott döntést. Elismerték az embrió emberi méltóságát a fogantatástól kezdve a biotechnológiai kutatások szabadalmaztatása terén. A határozat kimondja, hogy törvényileg nem szabadalmaztatható olyan biotechnológiai találmány, amelyben a kísérletezés során emberi embriót pusztítottak el, emberi embrióból nyert őssejtet használtak fel alapanyagként.

A magyar Mikulás „lakóhelyén”, a Fejér megyei Nagykarácsonyban november 2-án kezdődik meg az immár tizenhatodik Országos Mikulásfesztivál december 23-ig tartó programsorozata, amelynek keretében 52 nap alatt kétszáz programot tartanak.

Régen, amikor még a 80-ason hazafelé utazó, nyikhaj egyetemista gyerek voltam, a tömött troli sokszor elakadt a délutáni csúcsforgalomban, és ahogy percekig rostokoltunk, én meg megpróbáltam regényekről, utazásokról és nőkről ábrándozni, gyakorta kizökkentett az egyik-másik sarokból felhangzó állhatatos, szűnni nem akaró gyereksírás.

Újabb posztot nyitunk a kötetlen beszélgetéshez, a reggeli és délutáni virtuális kávézáshoz, teázáshoz, miután az Offolda 7-hez már közel 3 ezer komment született. További kellemes csevegést!

Kicsi öregasszony a hatos kórterem sarkában. A teste gyereknyire fogyva, az arcát pedig a nagy, kerek, szemet természetellenesen felnagyító szemüveg teszi valahogy gyerekessé. Az orrában oxigéncső, amit állítólag kevésbé tiszta pillanataiban kihúz, pedig azzal együtt sem megy már az, amit legtöbben észre sem veszünk, beszív-kifúj. Az arcára van írva, bárhogy fekszik az állítható ágyban, sehogy sem jó. Rá-rátör a fuldokló, görcsös köhögés, ami néha hányásban végződik, az orvostudomány nyilván tehetetlen. A betegtársak szégyellősen félrenéznek, amíg az ápolónő gyakorlott mozdulattal hálóinget cserél, laikus és képzett egyaránt sejti a hatos kórteremben, az öregasszony alighanem arra a vonatra szállt fel, amire csak egy irányban osztanak jegyet.

Akkoriban élt egy fiú meg egy lány, akik nagyon szerették egymást, de nagyon messze laktak egymástól. Szerelmük olyan volt, amilyen csak az első szerelem lehet: hatalmas, lángoló és életre-halálra szóló. Legalábbis akkor azt hitték. Évekig leveleztek, sóvárogtak egymás után, s minden lehetséges alkalommal találkoztak. Számlálták a napokat, mikor lesznek végre együtt örökre. Úgy tervezték, hogy a lány érettségije után összeházasodnak és boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Negyvenen túl az első gyermekemet várva volt (és van) bennem távolságtartás mások élményével kapcsolatban, mert nyilvánvalóan mindenkinek személyre – valamint a körülményekre – szabottan a magáé adatik meg, ami úgysem hasonlítható. Ezért a tudat szintjén félni sem féltem a szüléstől; az ostobák nyugalmával azt hajtogattam, hogy a világtörténelemben előttem annyian túlélték. Ez nem azt jelenti, hogy tudat alatt nem rettegtem tőle; az utolsó hetekben nagyon nyomasztó szüléssel kapcsolatos álmaim voltak.

Tervezz ruhát kedvencednek, nézd a Barbie-mesefilmeket! – harsogja a népszerű gyerekcsatorna, melyik kislány nem akarna csini és vadiúj Barbie babát nyerni, vagy viszontlátni a ruhatervét „élesben” – hiszen a játék azt ígéri, a legötletesebb terveket meg is varratják. El is készül a nagy mű, külön a ruha-cipő, nyaklánc, külön egy ábra, hogy mutatna Barbie baba az ifjú divattervező ruhájában, szépen rá is írja a nevét, be kéne küldeni, na hova is.

Az „Elszúrhatom a gyerek életét szülőként” cikk olvasása közben merült fel bennem a kérdés, hogy vajon honnan kéne az anyós témát feszegetni, és pont, mint egy villámcsapás, a válasz meg is érkezett. A nevelésnél. És talán nem is a nevelés, hanem a szülő viselkedése itt a meghatározó tényező.

A múlt héten Oreille vetette fel, hogy lehetne poszt a megfázás esetén is jól eső ételekről, vagy netán a megelőzésben nagy szerepet játszó vitaminbombákról. Most erre teszek kísérletet. Tény és való, hogy jelenleg többféle kórság kering a levegőben, én azokat tartom szerencsésebbnek, akik a torokfájós-náthás verzión esnek át, nálunk most a hasmenéses-hányósba sikerült belekeveredni, hát nem volt egy leányálom, de szerencsére már vége.

Huszonkét éves fiatal srác vagyok. Szeretnék reagálni a Tisztelet​len kis piszok lett a fiam? című írásra. Mikor kisebb voltam, olyan óvódásféle, förtelmesen rossz voltam, anyukám akármennyire igyekezett a legjobbat tanítani, mutatni, türelmes lenni, hát természetesen nála is sokszor elszakadt a cérna. Továbbá elég nehéz volt neki egyéb, sokszor tőle független tényezők miatt, DE, s ez ami talán a legfontosabb: anya maradt mindvégig.

Kedd este háromnegyed tizenegy. Beleejtettem az új fülbevalómat a mosdó lefolyójába. A vadi újat, amit születésnapomra kaptam. Hisztérikusan ráncigálom a szifonnál, folyik a büdös víz, egy csavarhúzóval turkálok, míg megtalálom a füli. Egy levelet hagyok reggelre apósomnak: apu, kérlek, összeraknád a lefolyót…

Drága fijugg! Nem tuttam mostan írni nektek, mer naggyon el voltam foglalva az álamtanáccsal, mert adókivetési rencereket kellett csináni. El is mesélem nekktek, mer tanúságos az naggyon, meg pénzről szól és a pénzet mindig kell keresni meg számolni és ha nincs, akkor nagy a baj.

A legjobb töklámpás, a legjobb smink és a legjobb jelmez címéért is versenyezhetnek azok, akik október 31-én este kilátogatnak az SoS WildLife Vadállatvédelmi Egyesület által szervezett Halloween Fesztiválra a fővárosi Vörösmarty térre.

A készülő, családok védelméről szóló sarkalatos törvény szerint a család "a leszármazásra épül", és azt mondja ki, hogy a családban legalább két olyan személynek kell lennie, akik egyenes ági rokoni kapcsolatban vannak. Családként definiálják még az örökbefogadáson alapuló szülő-gyermek kapcsolatot is.

Mit csinál egy két hónapos? Eszik. Az enyém anyatejet, sokat. Reggel nyolc és este kilenc között ötször, este kilenc és reggel nyolc között egyszer sem. Adagonként kétszáz gramm körül, az első százkilencvenet három perc alatt, fuldokolva, a maradék tízet még tíz percig fennakadt szemekkel. A kizárólagos szoptatást egy hónapos korában adtam fel, azóta igény szerint kap még mellé grip watert, mert a két hónapos nemcsak eszik, de ürít is.