Jogerős: A Magyar Nemzet sajtópert nyert a Tisza Párttal szemben

A Tisza Párt a Magyar Nemzet Szja-emelés: kiszivárgott Magyar Péterék terve, ez mindenkinek fájna címmel megjelent cikke miatt indított sajtópert. A cikk tárgya az augusztusban kiszivárgott, másfél oldalas szja-dokumentum volt.

A Tisza Párt keresetében olyan tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére kérte kötelezni a szerkesztőséget, amely szerint a cikk állításával ellentétben nem létezik személyijövedelemadó-emelést előirányzó pártdokumentum a Tisza Pártnál. A párt szerint a cikk azt a hamis látszatot keltette, mintha a Tisza progresszív jövedelemadó bevezetését tervezné és szja-emelésre készülne.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon helyt adott a keresetnek. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon azonban megváltoztatta az ítéletet, és a Tisza Párt keresetét teljes egészében elutasította – hasonlóan a Ripost ügyéhez.

A másodfokú bíróság indokolása szerint a sajtó-helyreigazítási per kereteit meghaladja az abban való állásfoglalás, hogy egy politikai párt programja ténylegesen tartalmaz-e adóemelésre vagy adócsökkentésre vonatkozó terveket. A választást megelőző időszak (választási kampány) lényege éppen az, hogy a konkurens pártok egymás programját (vagy annak, illetve a választók felé való kommunikálásának hiányát) különböző fórumokon bírálják, az ellenfél politikusai által (akár zárt körben) elmondottakat, a tudomásukra jutott tényeket, birtokukba került okiratokat a hivatalosan közzétett programmal összevetik, értelmezik, kritizálják, azok alapján következtetéseket vonnak le, és ezeket a választók saját javukra való meggyőzése érdekében éles bírálatok és állítások megfogalmazásával közvetítik. Az ellentétes politikai érdekű pártnak lehetősége van arra, hogy ezeket az állításokat a széles nyilvánosság előtt, a lehető legszélesebb fórumokat felhasználva cáfolja, és a saját álláspontok megjelenítése biztosítja a választók meggyőzésének lehetőségét. Értelemszerű, hogy ezen vita során mindegyik párt arra törekszik, hogy a másik pártnak „politikai hátrányt” okozzon, a politikai hátrány azonban a sértő jelleggel nem azonosítható.

A Tisza Párt a perben azt kifogásolta, hogy bármiféle, a párt szakértőitől származó, adóemelésre vonatkozó dokumentum létezne és ennek alapján azt, hogy szja-emelési tervei vannak. Az erről való állásfoglalás sajtó-helyreigazítási perben kizárt, ellentétes a sajtó-helyreigazítás rendeltetésével, a per lefolytatásának törvényi keretén túllépne és az alperes bizonyítási kötelezettségének határait is meghaladja.

A szerkesztőség alappal hivatkozott arra, hogy Tarr Zoltán nyilatkozata elégséges ténybeli alappal szolgál azon következtetés levonására, hogy a Tisza Párt hivatalos (a cikk megjelenése után közzétett) programjához képest léteznek a pártban szja emelésre, progresszív adó bevezetésére vonatkozó elképzelések. Ez a következtetés pedig – helyességétől, helytelenségétől függetlenül – politikai vitában kifejtett véleményként a véleménynyilvánítás szabadságának oltalmát élvezi akkor is, ha a felperes azt magára nézve sérelmesnek, politikai hátrányt okozónak tartja.

Mivel a párt rendezvényén, a párt nevében megszólaló Tarr Zoltán nyilatkozatának eredeti és szöveghű voltával kapcsolatos kétely nem merült fel, az alperestől a kifejtendő gondosságot illetően a felperes megkeresése sem volt elvárható. A közöltek kellő mértékű és hiteles ténybeli alapul szolgáltak az értékítélet kialakításához.

Összefoglalva tehát: a magyarnemzet.hu szerkesztősége is jogerősen sajtópert nyert a TISZA Párttal szemben. (A TISZA Pártnak a másodfokú ítélettel szemben lehetősége van felülvizsgálati eljárást kezdeményezni a Kúrián.)