Iráni háború: minden, amit eddig tudni lehet a közel-keleti konfliktusról

Szombat hajnalban újabb háború tört ki a Közel-Keleten, amikor az Amerikai Egyesült Államok és Izrael úgy döntöttek, hogy egy közös katonai akció keretében támadást indítanak Irán ellen. A légicsapások következtében likvidáltak több fontos iráni vezetőt, köztük az országot az elmúlt 37 évben irányító Ali Hamenei ajatollahot és Mahmud Ahmadinezsád korábbi iráni elnököt is. Irán válaszcsapásokkal reagált, amelyek során turisták által közkedvelt helyszíneket is célba vettek több országban is. Iráni rakéták és drónok csapódtak be szombat óta többek között Cipruson, Dubaiban, Kuvaitban és Katarban is. Mutatjuk, mit lehet tudni az iráni háborúról.

Miért támadta meg az USA és Izrael Iránt?

Amerikai sajtóinformációk szerint Izrael és az Egyesült Államok hónapok óta készítette elő a hadműveletet. Az izraeli katonai vezetés, köztük a légierő parancsnoka, a katonai hírszerzés vezetője és a Moszad igazgatója többször is Washingtonba repült, hogy megtervezzék az offenzívát. Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök decemberben Mar-a-Lagóban, február elején pedig Washingtonban találkozott, hogy összehangolják fellépésüket.

Ezzel párhuzamosan folytak a tárgyalások Iránnal nukleáris programjáról. A Wall Street Journal azonban kormánytisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy múlt csütörtökön Trump megbízottjai, Steve Witkoff és Jared Kushner arról tájékoztatták az amerikai elnököt, hogy a tárgyalások rosszul sikerültek: 

Az amerikai lap szerint ez győzte meg Trumpot arról, hogy a katonai csapás elkerülhetetlen. Másrészről pedig arra utaló jelek is voltak, hogy maga Irán fontolgatja az amerikai célpontok elleni támadásokat.

Miért fényes nappal indították meg az offenzívát?

A rendelkezésre álló információk szerint eredetileg az éjszaka folyamán indították volna meg a támadást Irán ellen, de az amerikaiak és az izraeliek tudomására jutott egy kulcsfontosságú információ. Kiderült ugyanis, hogy szombat reggel Irán legfőbb katonai vezetői Teherán központjában találkoznak. Még Ali Khamenei ajatollah legfőbb vallási vezető is jelen volt.

Így az Egyesült Államok és Izrael megváltoztatta a tervét. Helyi idő szerint röviddel reggel 6 óra után felszálltak az első vadászgépek Izraelből, hogy fényes nappal megtámadják Iránt. Állítólag az izraeliek 30 bombát dobtak a Khameneinek és az iráni Nemzetbiztonsági Tanács irodáinak otthont adó épületkomplexumra.

 – mondta Amos Yadlin, az izraeli katonai hírszerzés korábbi vezetője.

Súlyos következményei lehetnek az iráni háborúnak

A jelenlegi háborúnak nemcsak a Közel-Keleten lehetnek súlyos következménye, hanem komoly hatással lehetnek a magyar családok pénztárcájára is. 

• Az Euronews arról ír, hogy a határidős referenciaértékek árfolyama 25%-kal emelkedett, ez a legnagyobb kiugrás 2023 augusztusa óta. Az iráni konfliktus a gázpiacokat fenyegető legsúlyosabb sokkhatást okozhatja azóta az orosz-ukrán háború kitörése óta. 
• Brutális mértékben drágulni kezdett a világpiacon a nyugati típusúnak nevezett Brent nyersolaj ára is. Míg pénteken 73 dolláron járt a hordónkénti ár jegyzése (januárban még 60 volt), addig hétfőn percek alatt 9 százalékkal drágult, egészen 80 dollár közeléig. Bekövetkezett hát a legrosszabb forgatókönyv, amire számítani lehetett a közel-keleti háború kapcsán. 
• Ezek a folyamatok pedig azt mutatják, hogy az olcsó orosz gáz nélkül az egekbe szállhatnak itthon is az energiaárak. Orosz energia nélkül nem lehet tartani a rezsicsökkentést, végképp nem a most kialakuló válságos időszakban. Magyar Péter és a Tisza Párt azonban nem hajlandók továbbra sem nemet mondani a brüsszeli követeléseknek, ezért a programjuk szerves része, hogy elválasztják Magyarországot az orosz gázról, ezzel pedig rengeteg magyar család megélhetését veszélyeztetné.