Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a BorsKirály Viktor többféle stílusban alkotott már az elmúlt húsz évben. Ő maga azt mondja: az, hogy éppen melyikben érzi jól magát, attól is függ, hogy éppen hol tart az élete. Most éppen egy nagylemezen dolgozik, amin több szerelmes dal is helyet kap majd. A hot! magazin beszélgetett vele zenei karrierjéről, terveiről, az alkoholfüggőség kialakulásáról, és arról, milyen út vezetett addig, hogy ma már beszélni is képes a régi életéről.

A zenész azt mondja, nem igazán romantikus típus, azonban az ilyen stílusú dalok ettől függetlenül nagyon közel állnak a szívéhez. Ha minden a tervei szerint alakul, jövő év február 14-én egy varázslatos koncerttel lepheti meg rajongóit.
„Most készítek egy lemezt, és a napokban éppen azon gondolkodtam, hogy talán elölről kezdem az egészet” – kezdte a hot! magazinnak Viktor. „Szerintem az, hogy ki, milyen stílusban képviseli önmagát, nagyon köthető ahhoz az életkorhoz, életszakaszhoz, amiben éppen van.”
Negyvenévesen visszatérek azokhoz a gyökerekhez, amelyeknek köszönhetően egykor megszerettem a zenét.
„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon romantikus típus vagyok, a szerelmes dalok mégis a kedvenceim. Szeretek szeretni, és azt is szeretem, ha viszontszeretnek. Szerintem ez az egyik legcsodálatosabb dolog a világon. Részben emiatt is tervezem február 14-ére, Valentin napra a lemezbemutató koncertemet; remélem, ez az időpont már nem változik.”

A Megasztár negyedik szériájának győztese azonban nem csupán szakmailag tudhat maga mögött egy hosszú és olykor göröngyös utat; jó ideig élt önpusztító életet, amiről meglepő őszinteséggel mesél. Volt, hogy alkohol elvonási tünetekkel küzdött, de a csatát végül ő nyerte.
A félelem miatt sokáig nem tartottam jó ötletnek, hogy nyilvánosan beszéljek a problémámról.
„Féltem attól, hogy ha megnyílok, akkor sok ember számára már nem az énekes leszek, hanem az alkoholista, és ezt a bélyeget nem akartam önként magamra ragasztani. Aztán hosszú beszélgetésekre került sor a pszichológusommal, aki azt javasolta, hogy azért tegyem meg, mert ezzel nemcsak másokon tudok majd segíteni, hanem magamon is. Igaza lett! Amióta merek beszélni róla, egy hatalmas tehertől szabadultam meg, és ennek köszönhetően ma már sokkal felszabadultabb vagyok.”

A zenész életében sok volt a mélypont, ezekhez azonban hozzászokott. Az viszont, hogy mára sikerült változtatnia az életén, egyedül őt és a hihetetlen akaraterejét dicséri.
„Minden hétvégi bulit követő hétfőn úgy keltem, hogy megfogadtam: attól a naptól minden megváltozik.”
Egy józan este lefeküdtem, és miután másnap józanul is ébredtem, azt mondtam: „Viktor, húsz évig ittál; akkor most csináld azt, hogy legalább húsz évig nem iszol!” Azonban csak kimondani volt ennyire egyszerű.
„Nagyon sok mélypontom volt, de azok nem segítettek. A mámor viszi tovább az embert, és talán nem is akar szabadulni a szorításából. Két éve tiszta vagyok, és azóta azt hajtogatom, hogy milyen jó dolgunk van: szeretjük egymást, sikeresek vagyunk, mindenünk megvan. Korábban teljesen máshogyan láttam az életemet, és sokáig haragudtam is magamra, mégsem volt annyi erőm, hogy változtassak. Hihetetlen, hogy mennyire gyorsan és mennyire mélyen tud elveszni az ember, ha túlságosan el van foglalva a problémáival. Az elmúlt időszakban megtanultam, hogy csak akkor lehetünk boldogok, ha képesek vagyunk felállni a padlóról, és teszünk is a saját boldogságunkért.”
A zenész a nyolcvanas években önpusztító életet élt. 1990-ben meghalt egy közeli barátja, ami sorsfordító esemény volt az életében: rádöbbent, hogy rá is ugyanez vár. Még abban az évben bevonult egy rehabilitációs intézetbe.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.