Détár Enikő: „Elfogadtam, így élek már 43 éve”

Jó nagy csúszásban voltunk, hiszen az én születésnapom februárban volt,  Nellié pedig decemberben és csak most jutottunk el odáig, hogy összeültünk ünnepelni, mert a naptáraink teljesen telítettek voltak

Nagyon sokat dolgozunk,  a Dívák például folyamatosan megy és más fellépések is vannak, illetve hamarosan kezdődik a Madách Színházban a Mamma Mia, arra készülünk. Ez most a legnagyobb projekt, amiből 29 előadás lesz a nyáron. Időnként egyébként hárman háromfelé dolgozunk, de ilyenkor imádunk egy kis közös időd kiszakítani magunknak.

Kínosan szoktam törekedni rá, hogy a gyerekeim születésnapját idejében megtartsuk, de sajnos azt sem mindig tudom betartani. Előfordult, hogy pont aznap volt előadás, ráadásul vidéken, ilyenkor nem lehet mit tenni. Idén Anyák napján például, amikor a gyerekeim köszöntöttek, akkor épp úton voltan, az picit fura volt, de ez is benne van a pakliban.

Pár napot megyünk majd Zalakarosra, ahová a gyerekeim is jönnek a párjaikkal. Ma már próbálok törekedni rá, hogy ne vállaljam túl magamat, de ez nem mindig sikerül. A művészek nem maguk osztják be az életüket, akkor megyünk, amikor hívnak. Ezt már elfogadtam rég, hiszen 43 éve így élek. Minden szakmának és hivatásnak megvannak a maga szépségei és nehézségei.

Szerintem Péternek bizonyos szempontból nehezebb alkalmazkodnia hozzám, mert én egy éjszakai bogár vagyok. Sokszor előfordul, hogy vidéken vagyok egy fellépés vagy előadás miatt, és hajnali kettőkor érek haza. Azt imádom benne, hogy ilyenkor megvár