Végleg eltűnnek a térképről? 5 népszerű úti cél, amit hamarosan elnyel a tenger

A klímaváltozás hatásai miatt a szakértők az évszázad végére átlagosan 32–84 centiméteres vízszintnövekedést jósolnak az óceánokon. Ez a folyamat radikálisan formálja át a globális turizmust, és százezrek otthonát veszélyezteti közvetlenül. A legsúlyosabb helyzetbe az alacsonyan fekvő területek, szigetországok kerülnek, ahol az emelkedő tengerszint nem csupán időszakos áradásokat, hanem a teljes szárazföld végleges eltűnését idézheti elő a következő évtizedekben.

• Végveszélyben a paradicsom: a klímaváltozás miatt az évszázad végére akár 84 centimétert is emelkedhet az óceánok vízszintje, ami teljes szigetországokat törölhet el.
• A katasztrófaturizmus átka: a „nézzük meg, mielőtt eltűnik” szemlélet és a repülők károsanyag-kibocsátása csak felgyorsítja a sérülékeny helyszínek pusztulását.
• Eltűnő ikonok: a Maldív-szigetek 80%-a már 2050-re lakhatatlanná válhat, de Velence, Miami, Hollandia és a Seychelle-szigetek is a víz fogságába eshetnek.

Az emelkedő tengerszint globális fenyegetése

A katasztrófaturizmus, vagyis a „nézzük meg, mielőtt eltűnik” szemlélet pedig a megnövekedett repülőjáratok károsanyag-kibocsátása és a helyi infrastruktúra túlterhelése miatt csak tovább rontja a törékeny ökoszisztémák túlélési esélyeit. Az alábbiakban öt helyszínt mutatunk be, amelyeket a tengerszint emelkedés miatt közvetlenül fenyeget a végleges megsemmisülés veszélye.

Maldív-szigetek

Az Indiai-óceánon elterülő, alig 298 négyzetkilométeres szigetcsoport a világ legexkluzívabb nászutas-paradicsoma, ám egyben a leginkább kiszolgáltatott állama is. A korallzátonyok átlagos tengerszint feletti magassága mindössze másfél méter, így a legkisebb vízszint-ingadozás is katasztrofális következményekkel jár a félmilliós lakosságra nézve. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a Maldív-szigetek területének mintegy nyolcvan százaléka már 2050-re teljesen lakhatatlanná válik.

Velence, Olaszország

A lagúnák városa nemcsak a tömegturizmus súlya alatt roskadozik, hanem folyamatosan süllyed is a környező adriai víztömegben. Az elmúlt húsz évben a történelmi negyedek már tizennyolc alkalommal szenvedtek el rendkívül súlyos áradásokat a geofizikai kutatások szerint évente 1-2 millimétert süllyedő altalaj miatt. A végső forgatókönyvek szerint Velence jelentős része a jövőben lakhatatlanná válik, és építészeti örökségét talán már csak tengeralattjárókkal lehet majd megtekinteni.

Hollandia

A csatornáiról és hídjairól ismert európai ország, Hollandia területeinek több mint egynegyede már most is a tenger szintje alatt fekszik. A lakosság csaknem hatvan százaléka él olyan körzetekben, amelyeket közvetlenül fenyeget az áradás, ha a globális hőmérséklet-emelkedés eléri a kritikus két fokot. Az előrejelzések szerint a holland partoknál a vízszint több mint egy métert emelkedhet 2100-ig, ami gigantikus pénzügyi beruházásokat követel meg a védművek fenntartására.

Miami, Florida, USA

A floridai metropolisz, Miami teljesen egyedi típusú árvízi kockázattal szembesül az alacsony, alig kétméteres fekvése miatt. A város ugyanis porózus mészkőre épült, ami azt jelenti, hogy a dagály és a vihardagályok nemcsak a part felől, hanem a föld alól, a sziklákon átszivárogva is elöntik az utcákat. Az elkövetkező évtizedekben a hurrikánok és a szélsőséges időjárási jelenségek miatt a város tengerparti negyedei tartósan víz alá kerülhetnek.

Seychelle-szigetek

A 115 szigetből álló kelet-afrikai állam szintén a luxusutazások közkedvelt célpontja, ám a szárazföldek többsége rendkívül alacsonyan fekszik. A 130 ezres lakosság és a kulcsfontosságú gazdasági infrastruktúra szinte teljes egésze a közvetlen partvonalon koncentrálódik. Emiatt a minimális óceáni szintemelkedés vagy egy erősebb tengeri vihar is visszafordíthatatlan károkat okoz, és a terület jelentős része ötven-száz éven belül víz alá kerülhet.

 Ezek a cikkek is érdekelhetnek: