A 2 méteres ember, aki a tengerben akart nyugodni

tenger
PUBLIKÁLÁS: 2023. január 19. 06:34

Eltemethetik a 231 centiméteres magassága miatt "ír óriásként" emlegetett, 1783-ban elhunyt Charles Byrne maradványait, aki halálos ágyán úgy végrendelkezett, hogy a tengerbe temessék, de végül mégis egy múzeumban állították ki a csontvázát - írja az MTI.

Charles Byrne Forrás: StoneColdCrazy/English Wikipedia

Bryne 1761-ben Észak-Írországban született és már fiatalon nagyon magasra nőtt. Miután fiatalon elhagyta otthonát, sokáig azzal kereste a kenyerét, hogy szokatlan magasságát mutogatta. A korabeli újságok szerint 1782-ben érkezett Londonba, ahol szintén ámulatba ejtette a közönséget hatalmas termetével. A siker azonban nem sokáig tartott, mivel egy évvel a városba érkezése után egy zsebtolvaj ellopta minden pénzét, ami miatt a 22 éves fiatalember az ivásba menekült, és hamarosan elhunyt.

Az "ír óriás" maradványait John Hunter anatómus szerezte meg a halála után, és londoni lakásmúzeumában mutogatta. 1962-ben még II. Erzsébet is megtekintette a híres csontvázat a Királyi Sebészeti Kollégium kiállításán.

A Hunter gyűjteményét is tartalmazó múzeum az utóbbi öt évben zárva tartott, de amikor idén márciusban ismét kinyit, a csontváz már nem lesz a helyén. Az intézmény vezetése ugyanis meghajlott a Byrne végakaratának végrehajtását szorgalmazó tudósok, írók és újságírók által kezdeményezett kampány előtt.

Charles Byrne csontváza Forrás: Photononstop via AFP/Photononstop/Eurasia Press

A végakarat végrehajtásáért kampányolók szerint Byrne azért foglalta írásba, hogy mi történjen a testével a halála után, hogy éppen azt kerülje el, amit egészen idáig tettek a maradványaival. A halálát követő kétszáz évben lényegében nem nagyon vizsgálták Byrne kiállított csontvázát, eltekintve az 1909-ben megállapított agyalapimirigy-tumortól.

A 2000-es évek közepén azonban Korbonits Márta endokrinológus Byrne fogából nyert DNS vizsgálatából kimutatta, hogy egy speciális génmutáció okozta óriási növekedését.

A kutató 2011-ben a New England Journal of Medicine folyóiratban publikálta eredményeit Byrne diagnózisát négy hasonló mutációval küzdő, a családban előfordult esethez kötve.

A kampányt vezető szakemberek 2011-es tanulmányukban elismerték a genetikai kutatások jelentőségét, de mint rámutattak, mivel a múzeumnak rendelkezésére áll Byrne teljes DNS-e, nem indokolható, hogy továbbra is múzeumban őrizzék a maradványokat.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.