Tényleg két törzsre szakadt a koronavírus? Íme, a kutatók álláspontja

Egy tanulmámny cáfolja azt a korábbi feltételezést, mely szerint a koronavírusnak új, a korábbinál fertőzőbb mutációja alakult volna ki. Ezt a következtetést a kaliforniai Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatói vonták le az április 13-ig, a világ minden tájáról gyűjtött vírusminták alapján - derül ki a Newsweek cikkéből.

A vírusnak eddig 7 237 mutációját dokumentálták, de mint Oscar MacLean, a Glasgowi Egyetem Víruskutató Központjának bioinformatikusa, a héten a Virus Evolution folyóiratban közzétett tanulmány társszerzője elmondta, nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy bármelyik mutáció is hatással lenne a SARS-CoV-2 működésére.

A vírus D614G-nek nevezett mutációja februárban bukkant fel Európában, áprilisban pedig eluralkodott Észak-Amerikában, Európa több részén és Ausztráliában. A vírus e formája különbözik attól, amely a kutatók szerint a kitörés eredeti epicentrumában, a kínai Vuhanban terjedt.

Azt azonban számos tényező befolyásolja, hogy hogyan függ össze a vírusterheltség a fertőzőképességgel: ezek közé tartozik a zsúfoltság, az orvosi és járványügyi infrastruktúra, illetve a korlátozó intézkedések.

A kutatók szerint éppen a fertőzés terjedésének véletlenszerűsége miatt óvatosnak kell lenni, amikor az ember összekapcsolja a fertőzések megnövekedett gyakoriságát a megnövekedett átviteli sebességgel. A gyakoriság növekedése önmagában nem utal semmilyen vírusban rejlő különbségre.