A Nagy-korallzátony fennmaradása azon múlhat, hogy mennyire tud felépülni az olyan katasztrófák után, mint egy trópusi ciklon, egy betegség vagy a korallfehéredés, amelyek mind egyre gyakoribbak, írja az MTI.
A tanulmány 1995 és 2017 között 46 helyszín adatait elemezte és arra az eredményre jutott, hogy azok a szakaszok, ahol a korallzátonyt a szennyezett folyóvíz érte, sokkal lassabban épült fel a korallfehéredés után, és sokkal hajlamosabb más betegségekre.
Miközben a zavaros folyóvíz bizonyos mértékig ellenállóbbá teszi a korallt a fehéredéssel szemben, mivel kevesebb fény jut át a vízen, összességében a korallzátony sérülékenyebbé válik, ezért a szennyezett folyóvíz beáramlásának hatása mégiscsak negatív.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) 2018-as jelentése azt állapította meg, hogy a mezőgazdasági területekről a Nagy-korallzátonyhoz érkező, üledékkel és műtrágyával szennyezett víz jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést, ezért a WWF olyan törvényeket sürgetett, amelyek jobban védik a törékeny természeti csodát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.