A világ legszebb báltermei Moszkvától Madridig

Pompás paloták, sok négyzetméternyi üveg, aranyos cirádák vagy letisztult vonalak. Sok minden jellemezheti a belső tereket, amik arra lettek kigondolva, hogy az emberek fényűző bálokkal vagy hangversenyekkel múlassák bennük az időt. Mi pedig összegyűjtöttünk önöknek párat, hogy velünk együtt csodálják, vagy éppen hüledezzenek azokon a termeken, melyekben az arisztokrácia töltötte, vagy tölti manapság is az idejét. Persze megnéztük azt is, földi halandóként hova, hogyan lehet bejutni.

Termek, amik mindenkinek ismerősek kicsit

Carszkoe Szelo, Oroszország

Tegye fel a kezét, aki emlékszik arra a jelenetre az Anasztázia című rajzfilmből, amikor Anasztázia beszalad egy elhagyatott kastélyba, és egy óriási, lépcsős előtérben találja magát. Megvan? És a báljelenet a gyönyörű bálteremben? Ha nincs, segítünk:

Ezek a jelenetek létező helyszínekről lettek mintázva: Szentpétervár közelében, Puskin községben, Nagy Katalin palotájának tükörterméről van szó. A kastély a Romanovok egyik vidéki rezidenciája volt, Nagy Katalin adott megbízást az építésre 1710 körül, a német építésznek, Johann-Friedrich Braunsteinnak. Az elkészült viskót pár évvel később aztán Katalin lánya, Erzsébet cárnő kényelmetlennek és ódivatúnak ítélte meg, ezért orosz építészekkel kicsit átszabatta. A mai formáját 1756-ban nyerte el.

Az épület a barokk és a rokokó jegyeit is magán viseli, amiatt, hogy több etapban építették. A forradalom időszaka, majd a második világháború kicsit megviselte az épületet, a kastély helyreállítása a mai napig is zajlik. Tehát a bizonyos bálterem valóságban így néz ki:

Palazzo Piccolomini, Olaszország

És ha már klasszikusok: emlékeznek a Zeffirelli-féle Rómeó és Júlia báljelenetére? Ez az:

Nos, ez is létező helyszín, bár nem Veronában van. A Palotát Palazzo Piccolomininek hívják, Pienza városában található. Ezt a palotát II. Pius Pápa építtette, az 1400-as évek közepén, napjainkban szállodaként működik, illetve a híres terem koncerteknek és kiállításoknak ad otthont. Ha netán Toscanában járna, és megnézné a híres báltermet, itt tud utánanézni az eseményeknek.

Schönbrunni kastély, Ausztria

Ugyan nem filmből, de sokanknak ismerős ez a belső tér, hiszen egyetlen határ választ el minket tőle: a Schönbrunni kastély bálterme. Ez a kastély a császári család nyári rezidenciája volt, az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, mint az egyik legszebb barokk építményt Európában.

Az építésekor az volt a szempont, hogy pompájában felülmúlja a Versailles-i kastélyt. I. Lipót adott parancsot megépíttetésére, a kastély 1441 helyiséggel rendelkezik, fénykorában ezer szolga gondoskodott az épület fenntartásáról és lakóinak kényelméről. A helyiségekből napjainkban 45 látogatható. Amúgy a kastély sokáig befejezetlenül állt, végül Mária Terézia ideje alatt készült el a ma látható formája. Bálterme a császári család nagyságát hirdeti, nagy tánctérrel és meghitt kis kuckókkal volt a Monarchia legpompázatosabb eseményeinek helyszíne.

Versailles-i kastély, Tükörterem/tükörgaléria, Franciaország

És akkor a kastély, amit Habsburgék felül akartak múlni: Versailles. Kétségkívül a világ leghíresebb tükörterme a versailles-i, de ehhez hozzájárul az a tény is, hogy az első világháborút lezáró békeszerződéseket ebben a helységben ratifikálták.

A terem reprezentálja a Napkirály és a francia gyarmatbirodalom nagyságát, a versailles-i épület együttest tartják az európai kastélyépítészet csúcsának. Ebben a tekintetben Versailles olyan, mint Jézus a mi időszámításunk szempontjából: volt időszak előtte és utána. Versailles a nulladik pont a kastélyok időszámításában. A hatalmi harcoknak és a hatalomdemonstrációnak 1642-től, amikor megépült a Párizs-környéki rezidencia, ez vált a mindenkori mintájává, habár önmagában ez az egy terem is egy ilyen demonstráció.

A teremben található 357 tükör azt jelképezi, hogy Franciaország ipara képes volt lenyomni a velencei tükörmonopóliumot, a plafon freskói pedig XIV. Lajos uralkodásának első tizennyolc évét mutatja be. Azok az uralkodók, akik nagyot akartak villantani, mind valami hasonlót, vagy még szebbet akartak építeni. I. Péter a cári nyári palotát, Nagy Frigyes porosz uralkodó pedig a Sanssouci kastélyt Potsdamban; illetve az előbb említett Schönbrunn célja is az volt, hogy pompájában felülmúlja XIV. Lajos kéróját.

Kevésbé ismertek, de annál fényűzőbbek

Sa'dabad, Irán

A teheráni Sa'dabad épületegyüttes, melyet két arab uralkodó dinasztia, a Quajar és a Pahlavi építtettek, jelen pillanatban kábé azt a funkciót szolgálja, mint Budapesten a Sándor Palota: az elnök rezidenciája. Szerencsére nem az egész, 300 hektáros komplexum, így a köznép is bemehet megcsodálni az épületeket; ugyanis múzeumok, galériák, és szabadon látogatható parkok is találhatók itt.

A Sa'dabad legszebb szobája a tükör szoba, vagy gyémánt szoba. Ez a helyiség a palotaegyüttes Zöld Épületében található, egyébként mi is simán elfogadnánk nappalinknak. Annak ellenére, hogy minden négyzetcentimétere csillog-villog, nem giccses, hanem csodaszép:

Royal Monsour, Marokkó

És ha már arabos stílusjegyek, akkor itt ez a szuper szobácska Marokkóból:

Ezzel az a szerencsénk, hogy bárki lefoglalhatja, ha például szeretne nagyon elit környezetben házasodni, ugyanis ez egy szálloda csarnoka, a Royal Monsour Moroccoé.

Madrid, Kristálypalota, Spanyolország

Valószínűleg ez a legkristályszerűbb terem, amit valaha láttunk, bár se nem bálterem, se nem fogadószoba: eredetileg luxus üvegháznak szánták. Madridban, a Buen Retiro parkban áll ez a kis házikó, 1887-ben építette Ricardo Velasquez Bosco, az épület voltaképp teljesen üvegből készült, a lapokat egy fém váz tartja össze. Napjainkban képzőművészeti kiállítások helyszíne.

Akik a pompával átestek a ló túloldalára

Linderhof kastély, Németország

És persze találtunk pár olyat is, ami a túldíszítettségnek olyan fokán áll, hogy az már-már vizuális környezetszennyezésnek számít. Itt van például ez a bajor kastély, mely II. Lajos egyik otthona volt:

Mentségükre legyen mondva, hogy azért lett olyan, amilyen, mert a kor divatja a rokokó volt, ami alapból hajlamos a túlzásra. Másrészt II. Lajos notórius éjszakai bagoly hírében állt, kedvenc hobbija pedig a hajnalig tartó olvasás volt. A rengeteg tükörrel azt akarta elérni, hogy a lámpák fénye megsokszorozódjon, és így tudjon éjszaka is olvasni. Eme szimpatikus hobbi miatt talán megbocsátjuk neki ezt a szobát. Mindenesetre ha valaki nappal merészkedik be ide, óvja a retináját.

A kastély Bajorországban, Ettal városban található, szinte egészen az osztrák határ mellet, múzeumként működik, be lehet menni megnézni. Amúgy van ott egy, ehhez a szobához egészen hasonlóan szolid kis barlangi tó a kastély alatt, szóval ha nem tud betelni a rokokó csodáival, itt tudja megnézni, hogyan és miként látogatható a vityilló.

Királyi Palota, Spanyolország

Szintén mondhatták volna a spanyol tervezőknek, akik a Gasparini szobát szobát tervezték a Madridi Királyi palotában, hogy a több néha kevesebb. Amúgy a kastélynak számtalan gyönyörű terme van, de ezzel a szobával mintha kicsit túllőttek volna a célon.

Attól tartanánk, amikor belépünk, hogy ránk ugrik a fal, illetve a sok hirtelen inger esetleg epilepsziás rohamot okoz. Ezért teljes egészében nem is mutatjuk, elég egy kis darabka az enyhén túldíszített plafonból.