Egyre nagyobb a baj Európában: szennyezett ukrán tojás jut a háztartásokba, semmit sem tudunk tenni ellene

A begyűjtött adatok szerint komoly probléma alakult ki Európában: szennyezett ukrán tojások érkezhetnek hazánkba és más országokba is.

Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Gyorsriasztási Rendszer (RASFF) szerint 2023 szeptembere óta összesen 14 bejelentést rögzítettek, amelyek problémákat jeleztek az Ukrajnából származó tojás- vagy tojástermék-szállítmányokkal kapcsolatban. Egy, a Berliner Zeitung által végzett kutatás azonban arra utal, hogy ennél is több eset lehet. A német lap szerint a 2022-es 13 ezer tonna héjas tojásimport több mint 85 ezer tonnára emelkedett a múlt évben.

Az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörése után, 2022 tavaszán nyitotta meg az agrárpiacát az ország előtt. Azóta jelentősen nőtt az ukrán tojás szerepe az uniós kereskedelemben - pontosan több mint hatszorosára emelkedett 2022 óta.

A RASFF szerint a szennyeződés több kockázathoz is kapcsolódik: tiltott állatgyógyászati készítmények maradványaitól a mikrobiológiai szennyezettségen át egészen a jelölési hiányosságokig.

Mivel szennyezett az ukrán tojás?

A leggyakrabban előforduló probléma az antibiotikum-maradvány: több esetben is találtak AOZ-t az uniós hatóságok. Ez a nitrofuránok antibiotikum-csoportjába tartozó anyagok egyik bomlásterméke. Korábban az állattartásban alkalmaztak, például bakteriális fertőzések kezelésére vagy növekedésserkentésre - az Európai Unióban azonban már az 1990-es évek óta tiltottak. Egészségügyi szempontból a nitrofuránok különösen veszélyesnek számítanak, és nem lehet olyan határértéket meghatározni, amely biztonságosnak tekinthető.

A legtöbb bejelentés az Európai Unió keleti határán fekvő tagállamokból származik, vagyis Lengyelországból, Magyarországról és Szlovákiából. Az ukrán agrárimport jelentős része ezeken az országokon keresztül jut be az EU-ba, de Svédország és Hollandia hatóságai is regisztráltak már hasonló eseteket.

- mondta Nora Irrgang, a Vier Pfoten állatvédő szervezet haszonállat-szakértője.

A bejelentések gyakoriságát több tényező is befolyásolhatja, például a növekvő importmennyiség, a speciális monitoringprogramok vagy az intenzívebb ellenőrzések, de nem tudni, hogy ez több szabályszegésre vagy inkább szigorúbb ellenőrzésekre vezethető-e vissza - írja a Világgazdaság.