Iráni háború: már 13 országra terjedt ki, még a szakértők sem tudják, hol lesz a vége

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Már drón- és/vagy ballisztikus rakétatámadások érték Ciprust, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Szaúd-Arábiát, Bahreint és Ománt is. Keddre virradóra Izrael újra csapásokat mért Libanonban a Hezbollah állásaira, és az izraeli haderő megkezdte a behatolást még mélyebbre azután, hogy tavalyelőtt óta jelentős területet tart megszállva Libanon déli részén.

"Tehát a konfliktus egyelőre egyre jobban kiterjed, és nem látjuk, hogy az eszkaláció hol fog megállni" – fogalmazott a szakértő.

A kérdésre, hogy pontosan milyen fegyverekkel folyik ez a háború, és jelent-e széles körben nagyobb fenyegetettséget itt Közép-Európában is, azt mondta: „amennyire tudjuk, nem.”

"Irán legnagyobb hatótávolságú ballisztikus rakétái Romániát még elérik, de Magyarországot jelenlegi ismereteink szerint már nem."

Igaz, hogy Irán megfenyegette az európai országokat is, de a rakétaarzenáljában nagyon kevés nagyobb hatótávolságú eszköz van, és ezeket valószínűleg inkább Izrael ellen tervezik bevetni, a rövid és közepes hatótávolságú rakétáik, illetve a különféle öngyilkos drónjaik döntő többségét pedig a Perzsa-öbölbeli gazdag olajmonarchiák ellen fogják alkalmazni – tette hozzá.

Eddig azt látjuk, hogy elsősorban egy légi, illetve tengeri erőkkel végrehajtott, egyelőre korlátozott célúnak tűnő támadás zajlik, és amennyire tudjuk, jelentősebb szárazföldi erők bevetését nem tervezik – mondta a szakértő. A támadást elsősorban az amerikai légierő térségbe vezényelt eszközeivel hajtják végre. Ezek részben különféle repülőbázisokra települtek, például Ciprusra.

• A légi utántöltő gépek, a korai előjelző repülőgépek, repülővezetési pontok, tengerészeti járőrgépek inkább a felderítési, vezetésirányítási és logisztikai feladatokat látják el.
• A térségben van az amerikai haditengerészeti légierő és az amerikai légierő nagyságrendileg 220 vadászgépe és vadászbombázója, köztük a legkorszerűbb F–22-es raptor, illetve F–35-ös lopakodó vadászokkal és vadászbombázókkal.
• Izraeli részről ezt a légi armadát tovább mintegy 300-320 repülőgép támogatja. Ezek döntő többsége nagyjából 270 vadász és vadászbombázó, és ezek között is van közel 50 F–35-ös lopakodó vadászbombázó.

"Az első pillanatoktól kezdve látható, hogy a szövetségesek szinte totális léguralmat vívtak ki Irán fölött" – mondta Kaiser Ferenc, hozzátéve: abszolút jellemző a légi hadjárat képére, hogy amennyire tudjuk, a támadó amerikai és izraeli egységek eddig csak úgy szenvedtek el veszteséget, hogy a kuvaiti légvédelem lőtt le három, a kuvaiti légtérbe berepülő F–15-öst. Itt valami balul sülhetett el, mert Kuvait és az Egyesült Államok szövetséges. Tehát a támadó erők lényegében kitakarították az iráni légteret, és amennyire tudjuk, komoly ellentevékenység nem nagyon történt. Irán egyelőre inkább nem is igazán a bázisokat támadja, hanem azokat az országokat lövi, ahonnan támadást valószínűsít, tehát magyarán, ahol nagyobb amerikai légi támaszpontok és/vagy hadikikötők vannak – mondta.

Nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok haditengerészete a legnagyobb repülőgéphordozóját is a térségbe telepítette. A Gerald R. Ford repülőgéphordozó harccsoportja a Földközi-tenger keleti medencéjében, Ciprus és Izrael között manőverezik.

"A Ford repülőezrede onnan is kényelmesen eléri az iráni légteret, és a kíséretében lévő jó néhány rakétás rombolóról a Tomhawk robotrepülőgépek is elérik Irán számos fontos részét."

Emellett van egy másik repülőgép-hordozójuk is a térségben, a másik oldalon. Ott van még az Arab-tengeren, vagyis az Indiai-óceán északi, északnyugati részén, a Hormuzi-szorostól keleti irányban egy másik amerikai repülőgéphordozó, az Abraham Lincoln. Annak is van saját harccsoportja, és az ő kísérőhajói is képesek manőverező robotrepülőgépek indítására.