Egykor a hideg miatt változott meg gyökerestül a világ: ilyen volt a jégkorszak

Sokan a mostani telet vélik az eddigiek egyik legrosszabbjának, ám Európa a XIV. és a XIX. század között egy szokatlanul hideg időszakot élt át. Ezt az időszakot nevezzük kis jégkorszaknak.

Ilyen volt a kis jégkorszak Európában

A lehűlés hatására társadalmak roppantak meg, gazdaságok mentek tönkre, sőt a történelem menetét is csendben, de könyörtelenül alakította. 

A kis jégkorszak nem egyik napról a másikra köszöntött be: a XIV. század elején Európában egyre gyakoribbá váltak a hosszú, csapadékos telek és a rövid, hűvös nyarak.

Az Alpok gleccserei falvakat mostak el, a folyók pedig rendszeresen befagytak. Bár Charles Dickens regényeiben a fagyos telek olykor romantikus képet festenek, a valóság sok helyen terméskiesést és éhínséget hozott. 

A XIV. századi nagy éhínség, majd a járványok pusztítása szorosan összefüggött a kedvezőtlen éghajlati körülményekkel. Nem maga a hideg okozta közvetlenül a betegségeket, de megteremtette azok terjedésének feltételeit.

A társadalmi feszültségek is felerősödtek. A hideg időszakokat gyakran boszorkányüldözésekkel, vallási fanatizmussal és bűnbakkereséssel magyarázták. 

Az éhező parasztok vándorlása növelte a zsúfoltságot és a járványveszélyt, miközben a hadseregek elégedetlensége tovább fokozta a bizonytalanságot.

Ugyanakkor a lehűlés alkalmazkodásra is kényszerítette az embereket. Új mezőgazdasági módszerek és ellenállóbb növényfajták jelentek meg, egyes térségekben pedig a halászat és a kereskedelem szerepe felértékelődött.

A mai tudomány szerint a kialakulásában több tényező játszott szerepet: a naptevékenység csökkenése, vulkánkitörések, valamint az óceáni és légköri áramlások megváltozása együtt vezettek a tartós lehűléshez - írja a Köpönyeg.