

Jó, ha tisztában vagyunk vele, mely egészségügyi problémák igényelnek fokozott odafigyelést a fagyos hónapokban. A szervezetünk ilyenkor keményebben dolgozik, a megszokottnál nagyobb terhelést kap, és nem mindig reagál úgy, ahogy azt enyhébb időben megszoktuk. Ez sokszor csak fáradtságként jelentkezik, bizonyos betegségek esetén viszont komolyabb gondokat is okozhat a hideg idő.

Amikor hideg van, a testünk elsődleges feladata a hő megtartása. Ennek érdekében az erek összehúzódnak, a keringés átrendeződik és a testünk több energiát fordít az alapvető működés fenntartására. Egy egészséges szervezet ezt többnyire gond nélkül megoldja, krónikus betegségek mellett azonban veszélyessé válhat ez az állapot. A kevesebb napfény a hormonrendszerünkre is hatással van, ami az alvásunkat és a hangulatunkat is befolyásolja. Hideg időben az immunrendszerünk védekezőképessége gyengül, így a fertőzések könnyebben utat találnak hozzánk.
Az ereink összehúzódása miatt a vérnyomás hideg időben könnyebben megemelkedik, hiszen a szívünknek erősebben kell dolgoznia. Ez fejfájást, mellkasi szorítást vagy rossz közérzetet okozhat, szívbetegeknél pedig komolyabb panaszokat is előidézhet. A hideg idő különösen megterhelő lehet azok számára, akik koszorúér-betegséggel vagy szívelégtelenséggel élnek. Ilyenkor a szívizom kevesebb oxigénhez jut, ami növeli a keringési zavarok és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. Nem véletlen, hogy télen több a hirtelen szívhalál. A hosszabb kinti tartózkodás és a megerőltető fizikai munka ilyenkor különös óvatosságot igényel.
A rövid nappalok, a kevés napfény és a bezártság érzése sokunk hangulatára rányomja a bélyegét. Télen gyakrabban vagyunk fáradtak, nehezebben koncentrálunk, és könnyebben elveszítjük a lendületünket, főleg akkor, ha eleve érzékenyebbek vagyunk ezekre a változásokra. A téli depresszió többnyire enyhébb formában jelentkezik, mégis érdemes komolyan venni. Sokat segíthet, ha rendszeresen mozgunk, kimozdulunk a friss levegőre, és tudatosan keressük a napfényt. Az is fontos, hogy ne hagyjuk teljesen beszűkülni a mindennapjainkat.
Nem véletlen, hogy a megfázás, az influenza és az asztmás panaszok is gyakrabban jelentkeznek a hideg hónapokban. Ilyenkor több időt töltünk zárt terekben, a vírusok és baktériumok könnyebben terjednek, miközben az immunrendszerünk is kevésbé hatékonyan védekezik. Az asztmával élők számára a hideg levegő különösen irritáló hatású. A téli időszakban az érzékeny, sokszor gyulladt hörgőrendszer még intenzívebben reagál a hideg, száraz levegő belélegzésére. A hideg levegő a légutak kiszáradását és beszűkülését okozhatja, ezáltal köhögést és légszomjat vált ki. Ilyenkor sokat számít, ha sállal védjük a légutainkat, így felmelegítve a belélegzett levegőt. Az alapos kézmosás, a rendszeres szellőztetés és a vitaminpótlás mindannyiunk számára fontos megelőző lépések.
A hideg, szeles idő és a fűtött lakások száraz levegője a bőrünket is megviseli. Az érzékeny bőr kifejezetten rosszul reagál ezekre a körülményekre, de olyan krónikus problémák is fellángolhatnak, mint az ekcéma, a rosacea vagy a pikkelysömör. A kevés napfény, a vastag ruházat és a fokozott vízvesztés tovább rontja a helyzetet. Természetes anyagú ruhákkal, rendszeres hidratálással és kíméletes kozmetikumokkal sokat tehetünk a tünetek enyhítéséért. Ha mégsem javul a helyzet, érdemes szakember segítségét kérnünk.
(A cikk tartalma nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérd ki szakképzett egészségügyi szolgáltatók tanácsát az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos kérdéseiddel.)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.