Ahogy arról korábban beszámoltunk, Miklós Vivi tíz éve nem láthatta kisfiát, Márkot. Az édesanya most újabb részleteket osztott meg a Borssal: elmesélte, hogyan verte át egy idegen, aki a fiának adta ki magát és beszélt arról a nőről is, aki szerint Márkot külföldre vihették. Vivinek máig fáj az örökbeadás. Lapunkon keresztül megható sorokkal üzen is elsőszülött fiának.

A történet ott folytatódik, ahol legutóbb abbahagytuk: Vivi tíz éve keresi elsőszülött fiát, Márkot. Az édesanya intézetben nőtt fel és mindössze 16 éves volt, amikor fiát világra hozta. Később tapasztalatlan, fiatal lányként aláírta a papírt, amit el sem olvasott, amiről nem tudta, hogy örökre elválaszthatja tőle a gyermekét. 2016-ig, a kisfiú ötéves koráig rendszeresen találkozhattak, ám ekkor örökbe adták Márkot. Mindennek már 10 éve... Vivinek azóta öt gyermeke született és boldog házasságban, jómódban él Svédországban, de az elsőszülöttje utáni űr tíz éve tátong a szívében.
A fiatal édesanya mindent megmozgatott, hogy megtalálja a fiát. Ügyvédet fogadott, hivataloknak írt, de zárt ajtókra talált mindenhol. A hivatalos válasz az volt, hogy mivel titkos örökbefogadás történt, nem érdeklődhet gyermeke hogyléte felől. A jogszabályok szerint ugyanis a gyermek érdekében az a szülő, aki hozzájárult a titkos örökbeadáshoz, többé nem keresheti a kapcsolatot vele.
Felkerestem a gyámhatóságot, ügyvédhez fordultam, bírósági eljárást is indítottam. Még a Belügyminisztériumnál is érdeklődtem, de mindenhol elutasításba ütköztem. Azt mondták, a korábbi döntések véglegesek, nincs további jogi lehetőségem.
Mégsem adta fel. Később a Facebookon keresztül próbálta megtalálni a gyermekét, ekkor azonban kegyetlen csalódás érte. Egy fiú megkereste őt Szabó Péter néven, azt állítva, hogy egy pécsi gyermekotthonban van és ismeri Márkot.
Azt mondta, a szobatársa és hamarosan hazaér az edzésről. Nem tudom szavakba önteni, mit éreztem, amíg vártam, a remény, hogy esetleg megtaláltam… Addig elkezdett ez a személy levelezni velem. Nagyon sok személyes kérdést tett fel. Rákérdeztem: nem te vagy az, Márk? A válasz csak ennyi volt: Anya, és több síró fej. Bennem ekkor megállt az ütő. Hihetetlen volt, hogy rám írt valaki, aki azt mondta, ő a fiam.
Vivi elhitte, mert annyira vágyott rá, hogy tíz év után végre tényleg a saját fiával beszél, aki így ismeri el, hogy ő az.
A beszélgetés februártól március elejéig tartott. A fiú olyan pontos információkat is tudott, mint például a korábbi nevelőszülők neve, elhitette Vivivel, hogy valóban Márkkal beszél. Amikor azonban az édesanya bizonyítékot, fotót kért, nem jött több válasz, eltűnt.
Ennek körülbelül egy hónapja. Eltűnt, azóta fel sem lép a Facebookra. Nagyon csalódott voltam, minden reményemet ehhez fűztem
- mondta keseregve az édesanya.
A sikertelen keresés után ismét jött egy újabb reménysugár. Egy Ilona nevű hölgy kereste meg, aki azt állította, hogy azért tudja, hol van a kisfiú, mert részt vett az örökbeadás folyamatában, de többet nem mondhat, mert félti az állását.
Azt mondta, tudja, hol van, kinél van Márk. A kisgyereket külföldön fogadták örökbe, már lassan nyolc éve és állítólag már elfelejtett magyarul. Annyit mondott még, hogy 2017-ben történt a nemzetközi örökbefogadás, amit titkosítottak
- mondta Vivien.

Vivi 5 éves koráig láthatta a kisfiát, azóta csak az emlékeire és a képzeletére támaszkodhat. Amikor a fiáról mesélt, elsírta magát.
Mikor ránézek a kisebbik fiamra, a 12 éves Janikára, akkor elképzelem őt, hogy Márk is úgy jönne hozzám. Ő is kamaszodik, igényli az anyai szeretetet, az ölelést. Márkot is ilyennek képzelem. Ötéves koráig nagyon játékos volt, nyitott, aktív kisfiú...
- meséli meghatódva az édesanya.

Vivien a mesterséges intelligencia segítségével készített egy fotót is arról, milyen lehet ma a fia.
Csináltam mesterséges intelligenciával megszerkesztett képet. Ha hasonlít rá, akkor ő egy igazi sármos pasas lesz és már most is biztosan nagyon jóképű, pont ilyennek képzelem őt.

Vivi szeretett volna a fia aktájába berakatni egy levelet, állítólag lehet ilyet, amit a gyermek 18 éves korában megkaphat, de erre nem volt lehetősége. Most elküldte nekünk, hátha eljut Márkhoz, akár most, akár később…
Drága Kisfiam!
Ha valaha eljut hozzád ez az üzenet, szeretném, ha tudnád, hogy az első pillanattól kezdve, amikor megszülettél, örökre a szívembe zártalak. Az a rövid idő, amit együtt tölthettünk, az életem egyik legszebb emléke. Az életünk nem úgy alakult, ahogy szerettem volna és sok minden történt, amit akkor nem értettem és nem tudtam irányítani. De egy dolgot szeretnék, ha biztosan tudnál: soha nem azért nem voltam melletted, mert nem szerettelek. Tudd, hogy nagyon szeretlek, úgy, ahogy egy anya csak szeretheti a gyerekét. Az évek során rengeteget gondoltam és gondolok rád. Sokszor elképzelem, milyen lehetsz, és hogy milyen lettél. A szívem egy része mindig veled volt és van is. Nem szeretnék semmit elvenni abból az életből, amit élsz, és nem akarok terhet jelenteni számodra. Csak azt szeretném, hogy tudd: nagyon szeretnélek megismerni, látni, megpuszilgatni, megölelni, szeretni és támogatni. Ha valaha úgy érzed, hogy szeretnél közelebb kerülni hozzám és meg szeretnél ismerni, én itt vagyok, drága kisfiam. Nagyon szeretlek, és mindig is szeretni foglak
- írta megható levelében az édesanya.
Hangsúlyozta, hogy nem bűnbakot keres és nagyon hálás az örökbe fogadó szülőknek, csak segíteni szeretné a fiát és tudni, hogy jól van.
Én hálás vagyok nekik, amiért mellette voltak, ha elesett, ápolták, ha beteg volt, felnevelték. Remélem, Márk jól van. Remélem egyszer még engedik, hogy a fiam életének része lehessek
- zárta a beszélgetést Vivien.
Vivi azóta is minden nap nézi az üzenetkéréseit a Messengeren, bízva abban, hogy egyszer valódi választ kap. Ahogy abban is reménykedik, hogy egyszer még magához ölelheti Márkot.
A fia keresztneve Márk, 2011. őszén Pécsett született. Ezen az email címen felvehetik vele a kapcsolatot: [email protected]
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.