„Önmagamat ejtettem csapdába”– így menekült a rendőrök elől a híres magyar bankrabló

A múlt kísértetei elől nincs menekvés, különösen akkor, ha az ember lelkében mély sebeket és letörölhetetlen bűnöket hordoz. Latinovits Károly, az egykori ismert bankrabló ma már egészen más szemmel néz a világra, de a tizennégy évvel ezelőtti események súlya még most is fojtogatja a mellkasát. 

Egy bankrabló vallomása: Így menekült a rendőrök elől

– kezdte megrázó és végtelenül őszinte vallomását Károly, akinek hangja még ma is megremeg, ha a múltbéli döntéseire gondol. Az élet akkori sötétsége, a kilátástalanság és a mindent felemésztő kényszer olyan ösvényre terelte, ahonnan szinte lehetetlen volt emberként visszatérnie. Egy kis vidéki takarékszövetkezet lett a végzete, amely egy magányos, zaklatott elme hebehurgya tervének adott otthont. Károly nem profi bűnözőként, hanem egy kétségbeesett, útját vesztett emberként bolyongott a városok körül, mielőtt meghozta a végzetes döntést.

– emlékszik vissza. A sors végül egy erdős, csendes kis falu mellé sodorta, ahol a helyi kis takarékszövetkezet tökéletes célpontnak tűnt a magányos rabló számára. Csupán egy baseball sapka és egy hamis rendszám jelentette az álcát. Az akció villámgyorsan lezajlott, a bent lévő néhány alkalmazott halálra rémült, Károly pedig a zsákmánnyal a legközelebbi erdő felé vette az irányt, bízva abban, hogy a természet lágy öle menedéket nyújt majd neki a törvény szigora elől. De a természet nem mutatott irgalmat a bűnös iránt. A felázott erdei talaj, a mocsaras, ragadós sár csapdába ejtette az autóját alig százötven méter után. 

– meséli Károly, akinek szavai mögött ma is érezhető az a fojtogató félelem, amit a közeledő szirénák hangja váltott ki belőle. A magányos férfi ott állt a sötét fák között, teljesen védtelenül, miközben a rendőrségi autók már körbezárták a területet. A kétségbeesés legmélyebb bugyrában még az a merész gondolat is megfordult a fejében, hogy felgyújtja a gépjárművet, ám végül gyalogszerrel menekült tovább az ismeretlen, sötét rengetegben. A hajsza másodpercei óráknak tűntek, a szívverése szinte szétfeszítette a mellkasát, amikor hirtelen szembe találta magát a végzettel.

 – emlékszik vissza Károly. A levegőt is benntartva, a sárba tapadva várt, miközben a rendőrök lámpáinak fénye a fák törzsét pásztázta. Miután a járőrök továbbálltak, Károlynak minden erejét összeszedve sikerült átjutnia egy szomszédos kis falu buszpályaudvarára, remélve, hogy a tömegben elvegyülve láthatatlanná válhat. Azonban a megpróbáltatásoknak még nem volt vége, a rendőrség ugyanis teljesen lezárta az utakat. 

– idézi fel a szívbemarkoló pillanatot Károly. A rendőr tekintete végigpásztázta az utasteret, azt ahol Károly mocskos sáros ruhában ült. Hogy Károlynak végül sikerült-e  elmenekülnie a rendőrök elől, az a holnapi exkluzív könyvbemutatón kiderül!

Az eseményen nemcsak maga a főhős, Latinovits Károly lesz jelen, hanem egy másik bankrabló Ambrus Attila “Viszkis” is. Azért gyűlnek össze, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, és feltárják a magyar bűnügyi történelem legrejtélyesebb bankrablásnak részleteit.