

Az Egészségügyi Világnapot minden évben április 7-én tartják, ugyanis 1948-ban ezen a napon jött létre az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. Az idei világnap szlogenje magyarul így hangzik: Együtt az egészségért, kiállva a tudomány mellett (Together for health. Stand with science). Tehát a hangsúly a megelőzésen, a hiteles információkon és a korai felismerésen van. A KSH adatai szerint a halálozások között továbbra is a keringési betegségek állnak az első helyen, és a daganatos betegségek is meghatározó részt képviselnek. Most, az egészség világnapján ne csak általánosságban beszéljünk az életmódról, hanem nézzük végig, mely betegségek a leggyakoribbak, és mely vizsgálatokat nem érdemes halogatni az egészségmegőrzés érdekében.

A figyelünk a rendszeres mozgásra, a rostban gazdag, kiegyensúlyozott étrendre, a megfelelő alvásra, a dohányzás elhagyására, az alkoholfogyasztás visszafogására és a stressz kezelésére, ez már együtt nagy lépés az egészségmegőrzés érdekében. Felnőttkorban heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás már érdemi javulást hozhat.
A legnagyobb kockázatot továbbra is a szív- és érrendszeri problémák jelentik. Ide tartozik a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívinfarktus és a stroke is. Ezek hosszú ideig úgy tudnak jelen lenni, hogy közben alig okoznak tünetet, ezért különösen fontos a rendszeres vérnyomásmérés, a laborvizsgálat, a vércukor- és koleszterinszint ellenőrzése. Az alapvizsgálatok közül ezért az éves háziorvosi kontroll, a labor, valamint szükség esetén a kardiológiai kivizsgálás is sokat számít.
A másik nagy terület a daganatos betegségek köre. Itt a korai felismerés döntő lehet, mert a korán felfedezett elváltozásoknál jóval nagyobb az esély a sikeres kezelésre. Magyarországon szervezett népegészségügyi szűrés működik az emlőrák, a méhnyakrák és a vastagbélrák korai felismerésére. Ezeken részt venni nem formaság, hanem az egyik legfontosabb lépés, amit saját magunkért meg lehet tenni.
A női egészség szempontjából az egyik legfontosabb terület az emlőrák és a méhnyakrák megelőzése szűrővizsgálatokkal. Az emlőszűrésre a 45 és 65 év közötti nők kapnak kétévente meghívót, méhnyakszűrésre pedig a 25 és 65 év közötti nők háromévente. A nőgyógyászati kontroll, a citológia, szükség esetén a HPV-vizsgálat és az életkornak megfelelő mammográfia együtt segíthetnek abban, hogy a rákmegelőző állapotok vagy a korai elváltozások időben kiderüljenek. A nőknél emellett az általános laborvizsgálat, a vérnyomás- és vércukorellenőrzés, valamint az életkor előrehaladtával a csontsűrűség vizsgálata is fontos. Menopauza után a csontritkulás kockázata nő, ezért ha családi érintettség, törékeny csontozat vagy más rizikófaktor is jelen van, erre is érdemes odafigyelni. Ugyanígy fontos az anyajegyek ellenőrzése is, mert a melanoma korai felismerése sokat számít.
A női egészséghez az is hozzátartozik, hogy a hormonális változásokat, a menstruációs panaszokat, a szokatlan vérzést vagy a tartós alhasi tüneteket vegyük komolyan. Ezek mögött gyakran jól kezelhető eltérések állnak, de kivizsgálás nélkül ezt nem lehet biztosan tudni.
A férfiaknál a szív- és érrendszeri kockázat, a magas vérnyomás, a koleszterinszint, a hasi elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség különösen hangsúlyos terület. A rendszeres kontroll a legfontosabb. Vérnyomásmérés, labor, vércukor, koleszterin, testsúly, haskörfogat, szükség esetén EKG vagy további kivizsgálás, ezek együtt adnak reális képet arról, merre tart az egészségi állapot.
A férfi egészség másik fontos pontja a prosztata állapota. A prosztatával kapcsolatos panaszok és a prosztatarák korai felismerésében szerepe lehet a PSA-vérvizsgálatnak, a fizikális vizsgálatnak és szükség esetén az ultrahangnak is. Különösen indokolt a rendszeres kontroll, ha a családban már előfordult prosztatarák, vagy ha vizelési panaszok jelentkeznek.
A here önvizsgálata is ide tartozik. Ezt sokan hajlamosak elodázni, pedig fiatalabb életkorban is fontos lehet, mert a heredaganat korán felismerve nagyon jó eséllyel kezelhető. A férfi egészség megőrzésében tehát nemcsak az számít, mennyit mozgunk és hogyan étkezünk, hanem az is, hogy odafigyelünk-e azokra a jelekre, amelyeket a testünk küld.
Az egyik legnagyobb terhet továbbra is a keringési betegségek jelentik. Ide tartozik a magas vérnyomás, a szívkoszorúér-betegség, a szívelégtelenség és a stroke is. Emellett nagyon gyakori a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a magas koleszterinszint, valamint a mozgásszervi panaszok egy része.
A daganatos betegségek közül az emlőrák, a vastagbélrák, a tüdőrák, a prosztatarák és a méhnyakrák tartozik a kiemelten fontos területek közé.
A mentális egészséget sem lehet külön kezelni a fizikai állapottól. A tartós stressz, a szorongás, a kiégés, az alváshiány és a kimerültség nemcsak lelki teherként jelenik meg, hanem a vérnyomásra, a hormonrendszerre, az immunrendszerre és a mindennapi terhelhetőségre is hatással van. Ezért az egészségmegőrzéshez az is hozzátartozik, hogy legyen idő pihenésre, kikapcsolódásra és kérjünk segítséget, amikor úgy érezzük, hogy egyedül nem tudunk megbirkózni a problémáinkkal.
Egészség és inspiráció orvosi szemmel:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.